Sport és génterápia

Sport és génterápia

2009-10-24 | 
 / 5.0
Értékeléshez kérlek jelentkezz be!

Különböző aminosavak és fehérjék előállítására viszonylag hosszabb ideje használnak módosított mikroorganizmusokat, ahogyan az oltóanyagok gyártását is általánosan efféle műveletekkel tudják ipari méretekben elérni. A géntechnológia régóta elfoglalta az őt megillető helyet az orvostudományban és az élsportban. A rekombináns DNS technológiával előállított peptidhormonok nagy előrelépést jelentettek az inzulinfüggő cukorbetegség kezelésében, a növekedési hormon hiányos állapotokban, a vesebetegek vérszegénységének kezelésében (Epo). Felhasználásukkal csökkent az immunrendszer válaszreakcióinak, ellenanyag-antitest képzésének gyakorisága az exogén, kívülről bevitt hormonokkal szemben (az állati és emberi eredetű peptid hormonoknál ennek és különböző fertőző betegségeknek nagyobb volt a veszélye). Az is világos, hogy az elit sportolók kezdetektől hozzájuthattak ezekhez az anyagokhoz, így dopping célú alkalmazásuk is hamar megjelent. Valószínűleg ebben az orvosok és gyógyszerészek voltak az ötletadók és anyagbeszerzők, valamint az adagolás beállítói. De több jel is utal arra, hogy a szteroid-korszak lezárulása után lassan a hagyományos peptidhormonok - GH, EPO, inzulin- korszaka is a végére ér (élsportban ma már csak az idióták használnak anabolikus szteroidokat és azok, akiknek egy vasuk sincs: Kelet-Európa és a harmadik világ sportolói). Egyre világosabb, hogy leginkább az akarat hiányzik az IOC részéről ezen hormonok kiszűrésére, és az is, hogy amennyiben igaz, hogy szakemberek segítik a sportolókat a doppingban, akkor a legújabb orvosi módszerek is hamar elterjedté fognak válni körükben. Új módszer pedig létezik, talán már használják is a mai olimpiai bajnokok, csak nem tudunk róla. Itt a génterápia. És a génterápia jól kivitelezve kimutathatatlan. A megítélése pedig sok szempontból kérdéses. A jövő orvosi és dopping módszereit érdemes ma, a jelenben megismerni. A tudás hatalom. A hatalom használható jó és rossz célokra is, utóbbiak közül a dopping a legkevésbé riasztó perspektíva. Az irányt az anyagi érdek szabja meg, a célterület az ipar: élelmiszeripar, gyógyszeripar, hadiipar, azok a területek, amelyekben a legtöbb pénz van.

A biotechnológia veszélyei:

A biotechnológiának sok pozitívuma van orvosi alkalmazásban, de a hátrányokról már ma sem felejtkezhetünk meg. A génmanipulált élelmiszerek kívülről bevitt, gyakran teljesen fajidegen génjei, az általuk kódolt fehérjék -melyek gombákból, baktériumokból vagy bármely más élőlényből származhatnak- gyakoribbá tehetik az allergiás reakciókat a fogyasztókban (ezek halállal is járhatnak), a módosított gének a növények virágporával (pollen) vagy nem megfelelő kezeléssel elterjedhetnek a rokon fajokban, gyomirtószer rezisztens (ellenálló) gazokat, vagy antibiotikumokkal szemben védett kórokozókat létrehozva (szintén halált okozhatnak).

A világító-fluoreszkáló nyulak és más elmés találmányok pedig legfeljebb a Vérnyúl vörösen égő, vérben úszó szemének (immár megoldott) problémája esetén rendelkeznek az emberiség számára hasznos funkcióval, vagy a kocavadászok találati hatékonysága növelhető éjjel világító vadkanokkal és szarvasokkal (na jó, speciális esetekben előnyös, de az egész génmanipulációs módszer rizikós). Régóta megoldott idegen fajok összekeverése, kimérák létrehozása ("1985 augusztusától már mi sem tartjuk biológiai lehetetlenségnek a mitológiai kimérákat, sellőket, kentaurokat stb." Biotechnológia: Lépéstartás Európával, Szerk.:Glatz Ferenc, összeállította Dudits Dénes és Dohy János, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1998, 89.o.), mely kutatásoknak ?látszólag? semmi értelmük sincs, de ugyanígy megoldható, talán már meg is oldott az etnikai alapú tömegpusztító fegyverek létrehozása (Stuber György: Génmanipuláció és genetikai környezetszennyezés, Fogyasztóvédelmi füzetkék 2. Kiadó: ETK, Energia Klub, HUMUSZ ,Budapest, 1998, 31-32. o.). Ehhez nekünk ugye fikarcnyi közünk sincs, de annál érdekesebb lehet néhány haláleset, melyek nem egyértelműen a géntechnológiához kapcsolódnak, de megvan ennek az esélye is: az L-triptofán botrányról sokan hallhattak, amikor is harmincheten meghaltak, 1500-an megbetegedtek eozinofil-myalgia szindrómában egy génmanipulált baktériummal termeltetett L-triptofán készítmény következtében. Itt a tisztítási módszereken is változtattak a génmanipulált baktériumok bevezetése idején, a telepeket pedig azonnal megsemmisítették a hiba kiderültével, ami az ok feltárását lehetetlenné tette. Lehetett tehát a géntechnológia, de a szennyeződések is. A mindennapokban a génmanipulációval az élelmiszerüzletek polcain találkozhatunk leggyakrabban. A termelt tej összetételének megváltoztatására irányuló kutatások akár a tejsavó fehérje vagy speciális fehérje frakciók mennyiségének megnövelését is megcélozhatják. Ez nem fikció, hiszen a csecsemőtápszer gyártás is nagy üzlet, a tehéntej fehérje összetételi aránya (kazein: savófehérje) pedig igen kedvezőtlen és jelentősen eltér az anyatej arányaitól (anyatej K:S=40:60, tehéntej 80:20), a kutatások pedig folynak. De hormonokat és más fehérjéket is előállíttatnak állatokkal, hogy a tejbe válasszák azt ki. A magyarországi étrendkiegészítő gyártó cégek közül tudtommal egyedül a Proform cég garantálja, hogy génmanipulációmentes szóját (GMO FREE) és egyéb anyagokat tesz csak termékeibe, az amerikai piacon pedig már igen elterjedtek a génmanipulált alapanyagok (próbálják is ránk tukmálni erősen). Míg az orvosi alkalmazás minden egyes eljárásnál éveket, évtizedeket vehet igénybe a klinikai kutatásokkal együtt, a génpiszkált élelmiszereknek egy sokkal lazább engedélyeztetési eljáráson kell csak átesnie, az emberkísérletek gyakorlatilag velünk és rajtunk folynak. Arról nem is érdemes sok szót ejteni, hogy szabadföldön, szabad levegőn vetik el a próbatáblákat, a virágpor gát nélkül terjedhet több tíz-száz-ezer kilométert is. A biotechnológia veszélyeket rejt, nyilvánvaló. Hogy ez mekkora és kiket érint nehéz kérdés. Akiket jobban érdekel a téma, látogassák meg EZT a honlapot, az itt talált anyagok és a drótposta címeken elérhető szakemberek nagy segítséget nyújthatnak a tájékozódásban ezen az igen kiterjedt és jelen cikkben még csak felületesen sem áttekintett területen. A génterápia konkrét veszélyeiről a cikk végén illetve az adott technológiánál ejtek szót. Egy hazugság azonban mindenki számára nyilvánvaló lehet: nem a géntechnológia a megoldás a harmadik világ éhezésére, hiszen az egész ”fejlett világban” élelmiszer túltermelés van, de amit így előállítunk soha sem fogjuk odaadni, de eladni sem. Csak az egyetlen generációig termékeny génmanipulált magvakat (nem vicc!), melyekkel növelhető ezen emberek és országok kiszolgáltatottsága.

Lehetőségek és kérdések:

A címbeli megfogalmazás nem pontos, nem csak a szigorúan vett génterápiáról, hanem más kapcsolódó biotechnológiai módszerekről is szót fogok ejteni. Bár nem támogatom a géntechnológia semmilyen formáját -kivételt képeznek talán az egészségügyi kutatások-, mégis hihetetlenül lenyűgöz és megragad a téma. Irtsd ki a rákot génterápiával (tedd kemoterápiás szerekre ellenállóvá a beültetett csontvelőt, ezáltal kedvedre irthatod a beteg sejteket, vagy juttass halálos fehérjét a ráksejtekbe), gyógyítsd meg a cukorbetegséget, az izomsorvadást, a cisztás fibrózist.... Gyakorlatilag amit csak el tudsz képzelni mindent megtehetsz. Igaz, a kísérletek jó része még mindig halállal végződik (állatkísérletek), és kevés még a szabályozásra a lehetőség. De gyógyítható volna a verseny előtt röviddel csonttörést szenvedő sportoló, az izom és szalagszakadások.... Ami persze nem fog megtörténni, ahogyan a kevéssé káros szteroidok (pl. nandrolon) sem kerülnek sportban orvosi felhasználásra, pedig sokszor nem ártana. És nem doppingról beszélek. A mai álszent és hazug hivatalos álláspontról sokunknak meg van a véleménye, no de hagyjuk ezt most. Szóval ambivalens a hozzáállásom, de magához a doppinghoz is, hiszen a profi testépítés eleve egy dopping alapú sport, én meg ugye szeretem a testépítést. Ez a kettősség azt hiszem észrevehető a cikkemben.

A jövő és jelen: Az, ami eddig ment dopping címen, az a gyermek homokozóbeli játszadozása ahhoz képest, ami lesz!!! A biotechnológia és egy ága, a génterápia nem egy módszer, mint a szteroidok és kapcsolódó módszerek (HCG, antikortizol szerek, Clostilbegyt, antiösztrogének), vagy a peptid hormonok és kapcsolódó anyagok. A génterápia minden együtt, ezerrel beszorozva. Beleszólhat a hormontermelésbe, a szövetek oxigénellátásába, az izomszövetek vérellátásába (a VEGF-et idáig leginkább edzéssel és bizonyos oxigénhiányt alkalmazó módszerekkel -magaslati edzés, hipoxiás szobák stb.- lehetett befolyásolni), az izom beidegzettségébe, az izomsejtek számába, az izomsejtek génanyagába, az izomnövekedést befolyásoló faktorok termelésébe, a csontok, szalagok, izületek erősségébe és regenerálódásába, és a sor korántsem teljes. Mind egy-egy külön irány, melyek legtöbbjét csak specifikus teszttel, DNS vizsgálattal és izombiopsziával, a test különböző pontjairól vett mintákkal lehetne kimutatni, ám mikorra engedélyezik ezt? Melyik sportoló hagyja, hogy elég kellemetlen módon izomdarabkákat vágjanak ki belőle? Csontmintát is vesznek? Csontvelőt? Miért nem vágják fel egyből őket egy nagy asztalon a doppinglaborosok, mintha hentesek volnának? Persze lehetnek jelző értékekben, markerekben eltérések, ez-az kicsit több mint eddig, kicsit több sportoló génhibás, istenem, régen mindenki asztmás volt.... Két lehetőség van: Vagy megnő az apparátus és a kiadási oldal, a szabályozás katonás szigorúságú lesz, vagy szétesik a tiltó rendszer. Esetleg mesélnek nekünk még egy sort a szuper tesztekről és a fair versenyről, mi laikusok úgysem értünk semmit.... Az élsportolók génanyagát régóta vizsgálják, hogy felfedezzék a teljesítményért felelős géneket. Ám mégsem ez áll a mai kutatások középpontjában (a különböző sportszervezetek azért nagy hangsúlyt fektetnek rá), egyszerűen azért, mert ismerik a teljesítményért felelős anyagok, hormonok, gének jelentős részét, amivel a jelenlegi sportolókat fel lehet javítani, a többit pedig mostanság fedezik fel. További ok, hogy számos gén felelős a teljesítményért, és kevés az ismert egyértelmű összefüggés. A sport, az élsport kétségtelenül vevő a biotechnológiára, génterápiára, és a hivatalos apparátus is gyorsan reagált. Az IOC már az illegális módszerek közé sorolta, cikkek százai jelennek meg a szuper atlétákról, genetikai szörnyekről, a géndoppingról. Reális ez a kép? Mindenki döntse el maga.

Elméleti alapok:

Manapság már mindenki úgy nő fel, hogy a kötelező középiskolai biológia tananyag elsajátítása során találkozik az örökítő anyag, DNS, RNS, kromoszóma, öröklődés stb. fogalmakkal, hogy a mitózisról és társairól ne is beszéljünk. Felelevenítésképpen és azok számára, akik hasznosabb dolgokkal töltötték a biosz órákat, tekintsük át felületesen az alapokat. Mi a DNS? A DNS az élőlények örökítőanyaga, mely kódolva tárolja a szervezet felépítését és működését meghatározó információkat. Dezoxiribóz és foszfát lánchoz kapcsolódó bázisok (adenin, guanin, timin és citozin) hármas csoportjainak (tripletek) sorrendje kódol aminosavakat, azok sorrendje pedig fehérjéket. A lánchoz egy másik lánc kapcsolódik, amelyben a bázispároknak (adenin-timin, guanin-citozin) megfelelően a másik lánc bázissorrendjének megfelelő kiegészítő bázis található (komplementer lánc). Ez a két lánc adja a DNS kettős spirál szerkezetét. A DNS emberben és sok más fajban (bonyolultabb élőlények) több darabból áll, melyek kromoszómákat alkotnak, kisebb darabokat. Számuk a fajra jellemző. A DNS-ről mRNS (ribonukleinsav) átiratot készít a sejt, arról a részről, amely gén (egyszerűen fogalmazva a DNS adott fehérjét, működést meghatározó-kódoló darabja) által kódolt fehérje gyártása az adott sejt feladatai közé tartozik. Tehát egy idegsejt idegi átvivőanyagokat, neurotranszmittereket fog termelni, nem inzulint vagy a hemoglobin szintézishez szükséges enzimeket. Egy-egy sejtben a kódolt információknak csak töredéke aktivizálódik. Az mRNS (messenger, hírvivő RNS) riboszómákhoz kötődik (itt rRNS, riboszomális RNS található), amelyhez aminosavakat kötő tRNS (transzfer, szállító RNS) szállítja a tripletek sorrendjének megfelelő sorrendben az aminosavakat. Az aminosavak az mRNS sorrendje szerint összekapcsolásra kerülnek, létrejön a fehérje. A DNS egyes részei szabályozó szerepet is betölthetnek, a génekbe pedig gyakran intronok is beékelődnek, melyek az mRNS képzés közben kivágásra kerülnek a pre-mRNS-ből, mint felesleges darabok. Léteznek továbbá olyan részek is, melyek mai tudásunk szerint nem hordoznak kódolt információt, sőt, ezek alkotják genetikai anyagunk óriási többségét. Azonban ezekre is szükség van. Az emberi DNS bizonyos génjeinek, és ritkábban más fajok génjeinek, génszakaszainak emberi és más sejtekbe juttatása a géntechnológia fő célja (esetenként RNS formájában). A génterápia során a testi sejtekbe juttatott gének alapján gyártott fehérjék segítségével szeretnék megoldani az öröklött és szerzett betegségek problémáját. Ráksejteknél és más esetekben elérhető, hogy a kezelés a megcélzott sejtek halálával járjon (igazából ezt a legkönnyebb elérni), amely technika egyértelműen összehangolható katonai fejlesztésekkel.

A baktériumok egyetlen nagy gyűrűs DNS láncot tartalmaznak, és gyakran (de nem feltétlenül) több kisebb láncot, plazmidot, melyek például az antibiotikumokkal szembeni védettséget nyújthatják. Ezt a baktériumok egymásnak könnyen átadhatják, szinte nincsenek faji, törzsi korlátok. Ezek a fogalmak (faj, törzs) sajátos értelemben használhatóak baktériumoknál és más mikrobáknál, a genetikailag igen távoli rokonságot mutató fajok között is történhet plazmid átadás. Biotechnológiai módszer a kívánt DNS plazmidokkal történő átadása, mely után a sejt a meghatározott fehérjét fogja termelni.

A vírusok nem élőlények, anyagcseréjük nincs, önálló létre képtelenek. A leggyakrabban fehérjébe csomagolt DNS, RNS darabok melyek a vírus DNS, RNS által kódolt fehérjék és a DNS termelésére kényszerítik a sejteket. A sejt végül szétrobban, szétesik, a keletkezett vírusok pedig kiáramlanak. A vírus a gazda sejt DNS-ébe is bemásolhatja magát, és ott várakozhat a külső hatásra bekövetkező aktivizálódásra. Kivételek például a prionok, melyek membránfehérje alapú, örökítő anyag nélküli vírusok. Ilyen a BSE -bovine (marha) spongiform (spongyát rá, azaz szivacs-szerű) encephalophathia (itten az agyáról van szó, az a pátia semmi jót nem jelent nekem elhiheted) és a CJ - Creutzfeldt-Jakob kór. A BSE-t a fertőzött csont és húsliszttel etetett nagyüzemileg gyártott marhák kapják meg, illetve az emberi változatot -CJ-t- feltehetőleg a fertőzött marhák és bizonyosan az orvosi beavatkozások -emberi szaruhártya átültetés és tetemekből kivont, nem rekombináns növekedési hormon valamint más agyalapi hormon kivonatok- terjesztik. Halál kb. 1 éven belül következik be, de 4-5 év is eltelhet a végkifejletig. Ennek a rossz minőségű növit használó sportolók láthatják kárát, bár egyre kisebb az esélye.

A vírusok jelentősége a géntechnológiában, hogy eszközt jelenthetnek a DNS baktérium (prokarióta-sejtmag nélküli) és emlős (eukarióta-sejtmaggal rendelkező) sejtekbe juttatásában (vektorok). A vektorok olyan ágensek, melyek segítenek idegen géneknek a sejtekbe juttatásában (vektornak nevezik a kórokozó átadókat is, pl. malária vektora a szúnyog). A génterápiában legnépszerűbbek a herpesz és adenovírusok. Az adenovírusok közvetlenül DNS-t visznek a sejtbe, ami így nem épül be a fogadósejt DNS-ébe. A retrovírusok (mint az AIDS-t okozó HIV) RNS-t hordoznak, ami DNS-re fordítódik, és beépül a fogadósejt kromoszómáiba, osztódáskor továbbadódik. Főleg az adenovírusok hatását korlátozhatja a szervezet védekezése a vírus ellen. Bizonyos anyagok termelésére rekombináns módszerrel is csak eukarióta sejtek alkalmasak, mert előállításukra csak Golgi-apparátussal rendelkező sejtek képesek. Hogy ez mi, azt most hanyagoljuk. Egy-egy kiválasztott gén törlésére, eltávolítására is történtek fejlesztések.

A gének sejtekbe vitele liposzómákkal is elérhető (a liposzóma a sejtmembránhoz hasonló kettős rétegű membránú gömb, melybe a DNS-t csomagolhatják, tudod efféle liposzómákkal visznek a bőrbe mindenféle anyagokat), de a DNS hordozóközeg nélkül is bejuttatható a sejtekbe bizonyos mértékig (naked DNA). A liposzómák felszínére speciális fehérjéket erősítve a kívánt sejtekbe juttathatóak a kívánt gén-gének.

A DNS DNS-protein komplex formában is alkalmazható, de van DNS belövéses módszer is.

Léteznek védő kapszulába zárt génmódosított sejtek (akár "halhatatlanná" téve), melyek a kívánt fehérjét-hormont termelik. A kapszulázott sejteket alginát-polilizin-alginát vagy más polimer (pl poliéter-szulfon kapszula) membránba zárják, amely féligáteresztő, véd az immunreakcióktól, de a szervezetbe engedi a termelt anyagot. Mindez nem génmódosított sejtekkel is végrehajtható természetesen, ahogyan nem csak emberi de baktérium sejtekkel is. A kapszuláknak van egy jelölt változata, ami képalkotó eljárásokkal láthatóvá tehető.

Génmódosított ős-sejtek is beültethetőek, melyek sajátossága, hogy számos irányba képesek még átalakulni, differenciálódni. További lehetőség az irányított differenciálás, amivel többféle szövet is előállítható, és elméletileg beültethető. Ha nincs génmódosítás, a kimutatás esélye nulla. Az izom őssejteket a szervezetből kivonva génmanipulációnak lehet alávetni, majd ugyanabba vagy más szervezet izomszövetébe visszaültetni.

Mesterséges kromoszómák is léteznek, a lehetőségek nagyok, mivel több (sok) fehérjét is kódolhatnak (bár ez vírus vektoroknál is viszonylag gyakori), melyek együttesen javíthatják az eredményeket, de sportbeli alkalmazása egyelőre igen valószínűtlen a távolabbi jövőben is, eltérő terület.

Lehetne még ragozni a témát, de számunkra felesleges. A menetközben felmerülő fogalmakra a szövegben még kitérek.

Növekedési faktorok és génterápiás módszerek:

Sokan azt gondolják, ez a cikk csak egy tudományos fantasztikus mese. A valóság azonban egészen más. Vegyünk egy példát: Az EPO is a rekombináns technológia terméke, mint a GH, inzulin és társaik. Legyen most az EPO a példa, ami bármilyen hormonnal vagy növekedési faktorral behelyettesíthető:

EPO-Csomagolt sejt technológia:

Az implantátumok terén az EPO-val folynak a legelőrehaladottabb kutatások. Lényege, hogy génmódosított EPO termelő sejteket ültetnek a testbe polimer védőkapszulában. A sejtek génmódosítással halhatatlanná (elméletileg, természetesen nem bírnak ki minden változást) lettek alakítva. A klinikai tesztek 2003 elején már folytak, a módszer kimutathatatlan.

EPO-Génterápia:

Szabályozása még nem teljesen megoldott, erre általában gyógyszereket alkalmaznak, ami kimutathatóvá teszi. A rossz szabályozás az EPO mellékhatásaival járhat, a hematokrit érték a normális dupláját is megközelítheti, ami jelzi, hogy nagy hatékonysággal termelődik a kívánt hormon, de ez életveszélyes is lehet. Az EPO-nál a túltermelés nem cél, hiszen trombózist, halált is okozhat, de más anyagoknál ettől nem feltétlenül kell tartani. A Repoxygen nevű termék fejlesztés alatt áll az Oxford Bio Medica cég által. Az a céljuk, hogy az oxigén hiány mint azt EPO gént egyébként is szabályozó körülmény szabályozza a génterápiával az izomba bejuttatott EPO gén EPO termelését is, és úgy tűnik ezt sikerült is elérniük a HRE segítségével (lásd később). A klinikai tesztek már megkezdődtek. A magaslati edzőtáborok vagy oxigénhiányos szobák (élsportban használatosak) jól irányíthatóvá tehetik az eritropoetin géndoppingot, az értékek a kívánt határok között tarthatóak.

Testépítőként az EPO számunkra nem túl fontos, de maga technológia -mely GH-val, IGF-el is véghezvihető- garantálja hogy doppingcélú alkalmazása az állóképességi sportban hamar elterjed, amit a bodybuilding versenyzők számára fontosabb anyagok követhetnek. Ne feledjük, nem csak vérszegények, de növekedési hormon hiányos gyermekek is léteznek.... Láthattuk, a mese nem is igazán mese. Most vágjunk bele a téma közepébe.

MGF-mIGF-I:

A kutatások szerint az izomban legalább két IGF-I változat működik, a mechanoszenzitív növekedési faktor, amit az izomsérülések, nyújtás és az izom stimulációja aktiválnak, és egy később megemelkedő, a máj IGF-I hez hasonló. Az MGF rövid ideig létezik szervezetünkben, de csak hozzá nem értők kérdezik meg, hogy akkor miből és hogyan mutatják ki (antitestekkel, izombiopsziával, ezer módszerrel), és csak a nagyon laikusok kérdőjelezik meg létét. Az MGF az izom szatelit (ős) sejtek osztódását és sérült rostokkal való összeolvadását segíti, valamint gátolja a sejthalált (az apoptosis folyamatába most ne menjünk bele), míg az IGF-IEa a protein szintézist tartja fenn hosszabb ideig, hogy a sérült szövet helyreállítása teljes legyen. Az MGF gátolja az izomsejt differenciálódását, de stimulálja a myoblastok osztódását. A kutatók rájöttek, hogy önmagában a közönséges rekombináns IGF-I kevés az izmok teljes regenerálásához. Az MGF felfedezésével kísérletekbe kezdtek annak izomba injekciózott plazmid DNS-ével, amely 20-25% százalékos izomnövekedést idézett elő az elkövetkezendő két hét során. A máj IGF-I ugyanezt 3-4 hónap alatt érte el (15-20%). Goldspink és Musaro adatai ütik egymást, egy tanulmányban Goldspink úgy hivatkozik Musaro és tsai. 98-as kutatásaira, mint normál IGF-I-el végzett kutatásokra, de Musaro mint MGF kutatást idézi saját adatait. Ez csak annyit jelenthet, hogy ha igaz, még több kutatás igazolja az MGF hatékonyságát, és még kevesebb az egyébként az izomnövelésnél erősebben mellékhatásokat okozó IGF-I eredményeit.... További vizsgálatok szükségesek, de az MGF legalább annyira hatásosnak, sőt hatásosabbnak tűnik minden adat szerint, mint az IGF-I. Úgy tűnik, hogy nagy változásokat hozhat a sportban, akkorát, amekkorát a laikus közönség nem is várna. Hogy a rekombináns mIGF forma is ugyanolyan hatékony-e, még nem tudjuk, de várhatóan igen, hiszen az IGF-I is az. A virális MGF DNS hatásai beláthatatlanok, de az egész technológiáé is. Sokan kétkedve rázzák fejüket, de a szakértők nem véletlenül ismerik el, hogy reális lehetőségekről, és jelen pillanatban kimutathatatlan módszerekről van szó. Miért nincs még forgalomban? Pár éve fedezték fel, hát az IGF-I, vagy a GH hány évvel a felfedezése után került nagymennyiségben gyártásra, és hány év múlva jutott el a testépítőkhöz? Olyan hamar, sőt hamarabb (ha minden kísérlet jól alakul) ez is a piacra kerül. Goldspink, az MGF kutatója szerint legalább öt különböző IGF forma létezik, amiből az MGF csak az izmokban fordul elő. Ez ideálissá teszi a mellékhatások nélküli IGF doppingra. Az MGF-nek pedig, szemben az IGF-I-el nincs ismert mellékhatása. Sweeney csoportjának kutatása szerint az izomba bevitt mIGF-I DNS mintájára termelt mIGF-I nem jutott el a keringésbe. Ez mind a pozitív teszt esélyét, mind a mellékhatásokat minimalizálja. A génmanipulált egereknek szinte nem is volt testzsír a testében. Sweeney szerint 20%-os izomnövekedés könnyen létrehozható elméletileg sportolóknál is, de több növekedési faktorral együtt ez 50% is lehet! A hatás helyileg fejtődik ki, így egy-egy izom mérete, ereje is felhozható külön-külön, és mindez akár edzés nélkül is bekövetkezik! Nem. Ez nem az ülj le a TV elé és izmosodj friss verziója. Ez tény. A szteroidok is növelik valamelyest a tömeget, izomzatot, edzés nélkül is. Itt is ez a helyzet. Képzeld el, ha az izomzatod gyártaná a szteroidot, és nem kívülről kellene bevinni, mennyit fejlődhetnél? (a szteránvázas hormonok termeltetése jóval nehezebb kérdés, ez csak példa volt) Edzéssel az eredmények még nagyobbak lehetnek, a regenerálódás faktorai helyben vannak. Nehézségek azonban léteznek: az izomsérülésekkel inaktiválódhat a gén, és a vírus ellenes antitestek miatt nem biztos, hogy ugyanazt a hatást éri el a második kúra is. Viszont különféle vírus vektorok is alkalmazhatóak, nem is szólva a génmódosított fibroblastokról, vagy az izom őssejtekről, amik szintén hordozhatják a gént.... A gén inaktiválódás izomsérülések során egy nagy kérdés, mivel nem kellően ismert téma. A mai tudás alapján nem reális veszély.

A normál és mIGF transzgénikus egér közötti különbség a Nature lap publikációja alapján. Hogy ne csak a miosztatin egerekkel találkozzatok…

MyoD protein család:

A mioblasztokban (izomképző sejt, a blast szó -képzőt jelent, ugyanígy létezik osteoblast, csontképző sejt is) aktív gén a MyoD gén, ami arra utasítja a sejtet, hogy izomszövetet képezzen, a mioblaszt érését stimulálja. A MyoD gén virális vektorral idegsejtekbe, májsejtekbe stb. juttatása izomszövetet képez. A kódolt fehérje a DNS izom specifikus génjeit aktiválja, direkt és indirekt módon. A MyoD protein család tagja a miogenin, az Myf5, és az MRF4 is. Ezek transzkripciós faktorok, melyekkel említés szinten már találkozhatunk a Kreatincsúcs cikkben. A még folyó kutatások arra utalnak, hogy a kreatin a DNS szintjén is hat az izomfejlődésre, érdemes a fenti ismeretek után újra átfutni a kreatinos cikk idevonatkozó részét, elég meglepő a dolog, nem is hinnénk el ha nem állna mögötte számos vizsgálat. A mioblaszt osztódás nem fér össze az éréssel, ezért az osztódást előidéző fibroblast growth factor (FGF, bFGF = basic fibroblast growth factor, FGF2) gátolja a sejtérést, az érő sejtek pedig az FGF receptort vesztik el. A növekedési faktorok gátolják az izom differenciációt, érést, tehát jelenlétükben a sejtosztódás következik be, hiányukkal, felfüggesztésükel pedig az izomrost képződés fokozódhat. Ez az egyik oka, hogy ezek a faktorok akkor is hatnak, ha a sportoló már nem használja őket (másrészt egyes faktorok az érésben játszanak nagy szerepet). De térjünk vissza a MyoD proteinekhez. A transzkripciós faktorok felhasználása korlátozott: az izomsejtek virális fertőzésére nincs szükség, a szervezet egyéb sejtjeibe nem érdemes bejutatni ezeket. Vektoros (nemvirális, virális) génbejuttatással nagyszámban kivett fibroblast (rostképző) sejteket lehetne izom irányba alakítani, esetleg hormonképzéssel megtoldani, majd az izmokba injektálni, ezzel fokozni a regenerációt, de ennek haszna és jelentősége egyelőre még kérdéses egészséges emberekben. Az adenovírusos bejuttatás immunreakciókat válthat ki, ami egy kiküszöbölendő terápiás hiba.

Miosztatin más néven GDF-8:

Pár éve felismerték, hogy a myostatin gén kifejeződése negatívan hat az izomzat növekedésére, tömegére. A disztrófiás, sorvadó izomzat myostatinjának blokkolása ígéretes kezelés lehetne a beteg embereknek. És valóban: három hónapos miosztatin antitestkezelés a beteg egerekben nagyobb testtömeget, izomtömeget, izomméretet, izomerőt eredményezett, az izomsorvadás kimutatható csökkenésével együtt! A sportolók számára is hasznos a kutatás ezzel a biotechnológiai módszerrel kapcsolatban, hiszen idáig a miosztatin gén transzgénikus egerekben való kikapcsolása (kiütése) volt a nagy csoda, ami nem alkalmazható, vagy igen bonyolultan használható felnőtt egyedeknél és főleg felnőtt, eddig nem génmódosított embereknél. A miosztatin antitestekkel és inhibitorokkal való gátlása állatkísérletekben jelentős eredményeket hozott kifejlett állatokban is, ami nagyon valószínűvé teszi, hogy a hatás emberi izomszövetben is kifejeződik (bár az emberre és egérre gyakorolt hatás feltehetőleg nem ugyanakkora), mint ahogyan más anabolikus ágensek, szteroidok, növekedési faktorok hatása is jelentkezik nálunk. Mint említettem, a miosztatin fehérjét kódoló gén átírása, kiütése is megoldható lehet génterápiával, bár az előbb ismertetett módszer olcsóbbnak és biztonságosabbnak tűnik. Antitestek vagy gátló anyagok termelésre is lehet késztetni a szervezetet, de ez hosszú távú kimutathatóságot eredményezne a szabályozás megoldásának hiányában. A miosztatint a miosztatin propeptid és a follistatin rokon fehérjék kötik meg, illetve inaktiválják, valamint sikeres kísérletek (állítólag emberkísérletek is) folynak a JA-16 GDF-8 antitesttel is. A szkeptikusok azt hozhatják fel ellenérvként, hogy a miosztatin hatásáról már évekkel ezelőtt képek jelentek meg, gyógyszer-doppingszer pedig még sehol sincs, illetve csak a reklámozott algakivonat. Tájékoztatásukra közlöm, hogy a fényképeken génmódosított élőlényeket láthattatok (csakúgy, mint az étrendkiegészítő reklámaiban), melyek már úgy születtek, hogy a miosztatin gén hiányzott belőlük, illetve a miosztatin gén egy mutáns formáját hordozták. A blokkolás 2002 vége óta, felnőtt egészséges állatokban 2003 eleje óta megoldott az orvosi közlemények szerint. Emberekben is sokszorosan meghaladhatná a blokkolók hatása a szteroidokkal (értve ez alatt természetesen az AAS-okat) elérhető eredményeket, több módszer kombinálása elméletileg még Markus Rühl-nél is szörnyűbb szörnyszülötteket eredményezhetne. Még egyszer elismétlem a gyengébbek kedvéért: a miosztatin bomba még nem robbant! Azért, mert összemosták néhány lapban a mutáns-transzgénikus egereket és szarvasmarhákat az akkor még távoli blokkolással, a kettő nem ugyanaz!
A miosztatin blokkoló fehérjét túltermelő génmódosított egerek a miosztatingén kiütött egerekhez (myostatin project) képest is jelentősen nagyobb izomtömeget állítottak elő, ami más miosztatin rokon anyagokra gyakorolt hatást is feltételez. (Although we have not analyzed muscle weights of myostatin knockout mice in a hybrid SJL/C57BL/6 background, the increases in muscle mass observed in the F3 founder animal were significantly greater than the increases we have seen in myostatin null animals in other genetic backgrounds (unpublished results; see also ref.1). These results suggest that at least part of the effect of follistatin may result from inhibition of another ligand besides myostatin.) Ez az izomnövelő hatás nyilván más volna felnőtt egyedeknél és embereknél, ne feledjük, még ezek a fotók sem a gátló anyagokkal kifejlett élőlényeken elért eredményeket ábrázolják. De jelzik, hogy lehetőség van erre, a kutatások alapján a blokkolás mind fiatal mind kifejlett lényekben, mind korai génmódosítással és génmódosítva elért gátlással, mind felnőttkori gátlással megoldható. Mellékhatások viszont olyan miosztatin antagonistáknál, melyek egyébként is előfordulnak kis mennyiségben a szervezetben -tehát nem antitestek- erősek lehetnek. Van még pár megválaszolatlan kérdés, friss kutatások szerint a follisztatin nem köti meg, vagy nem mindenhol a szervezetben a miosztatint. Bárhogyan is hat, az eredmények magukért beszélnek. A más, miosztatint egyértelműen kötő anyagok ugyanígy használva hasonló eredményekket adtak. A miosztatin ellenes antitestek és gátló anyagok előállíthatóak és az emberi izomba juttathatóak (ha az emberkísérletek adatai is meggyőzőek lesznek, a dolog már szabadalmaztatva van), de kapszulázott sejtekkel vagy vektorokkal, magukkal az antitestekkel és inhibítorokkal folyamatos jelenlétük elérhető a szervezetben, illetve megfelelő vektorral és technológiával inaktívvá tehető, eltávolítható a miosztatint kódoló gén. Testépítőként azt hiszem mindannyian örülnénk egy eltávolítható anti-miosztatin kapszulának, amely elképzelhetetlen határokat segítene átlépni, és nem igényelne Mr. Olympia-szintű felkészülést, vagy egy olyan gyógyszernek, ami eltávolítaná belőlünk a miosztatin gént. A profi szintet pedig talán még feljebb emelhetné. Egyértelmű, hogy azért pusztán ettől az ilyen gyíkok mint én nem kelhetnének versenyre egy Kevin Levrone-nal. A miosztatin emberben, emberi szervekben különféleképp hathat. Bár megjelenhet GDF-8 (esetleg GDF-11, x, y, z) befolyásoló módszer, azért nézzünk a gátló anyaggal blokkolt egérre (a többi is ugyanilyen gusztustalan, csak némileg kisebb). Nekem személy szerint hánynom kell tőlük olyan ocsmányak csupaszon, és ugye egy bodybuilder izomzata jól kivehető a pergamenvékony bőr alatt. Remélem ide azért nem jutunk el soha. Ha az itt leírtnál részletesebben érdekel titeket a miosztatin téma, beleértve az étrendkiegészítőket is, írjatok nekem e-mailt -címem az impresszumban- vagy jelezzétek a fórumon. Ha van rá igény, elkészül a cikk. Bár szerintem a legtöbben akik idáig eljutottak most mindenféle jelzővel illetnek, amiért ismét egy ennyire nehezen olvasható akármit hoztam össze :-), és nem vágynak rá, hogy mindezt még fokozzam.

Interleukinok-új anabolikus faktorok:

Az interleukinok a cytokinek csoportjába tartozó fehérjék. A cytokinek proteinek, melyek általában szabályozó szerepet töltenek be az immunrendszerben, növekedési faktorok. Az interleukinokat leukociták termelik, a vérképzésért és immunfeladatok irányításáért felelős anyagok. Az interleukin-2 például a a T-limfociták natural killer cell-ekké -természetes ölősejtek, nullsejtek- válását stimulálja, amelyek a rákos sejteket is megsemmisítik. A rekombináns IL-2 (aldesleukin) egyes rákfajták kezelésében tölt be fontos szerepet. Ezek után érthető, ha az egészségügyi célú géntechnológia és génterápia kutatói számos fejlesztést és kísérletet végeznek velük. Az interleukin-4 és 15 a sport dopping számára is tartogat lehetőségeket. Az IL-4 is mutat valamelyes izomnövekedés serkentő hatást, az interleukin-15 pedig még erőteljesebb ebben. Egy 1995-ös kutatás szerint serkenti az izom specifikus miozin nehéz lánc (MHC) és alfa-aktin felhalmozódását (a kontraktilis -összehúzódásért felelős elemek/fehérjék felhalmozódását) a sejtkultúrákban, akár ötszörösére is. Hatása IGF-I-el együtt alkalmazva igen erőteljes volt. Az IL-15 a myoblast differenciációt (érést) is serkenti, izomrost hipertrófiát idéz elő. Az IL-15 gén sejtkultúrába juttatva retrovirális vektorral (ami annyit tesz, hogy a DNS-be íródik a gén a vírus RNS-ről) IL-15 túltermelést váltott ki, ami hipertrófiát idézett elő. A protein szintézis nőtt, a lebomlás gátlódott. A növekedési faktorok, hormonok által serkentett daganatokban előnyösebb lehet a soványság kezelésére, mint más anyagok, de maga is előidézhet ilyen hatást egyes esetekben, tehát a helyi alkalmazás előnyösebb és biztonságosan lehet mint a szervezet egészére kiterjedő. Daniel Gray -aki először ejtett szót erről az anabolikus anyagról a magyar testépítés területén- úgy véli, nem találkozunk az IL-15-el soha, én azonban NEM osztom a véleményét, ezt a cikk végén meg is indokolom. Az igaz, hogy GH-t vagy IGF-I-et sem sokunk láthat, de azok a bizonyos sportolók a megfelelő háttérrel már régóta alkalmazzák ezeket. Valószínű hogy itt is ez a helyzet. Annyiban szkeptikusabb vagyok mint Daniel Gray, hogy szemben a miosztatin gén kiütéssel vagy blokkolással, a kísérletek az IL-15-el egyelőre sejtkultúrákban, üvegcsékben zajlanak, ami nem teszi lehetővé hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le az ötszörös növekedés izomzatra gyakorolt hatásáról (amit ő legalább is azon a szinten megtett, hogy "TÖBBÉ NEM SZÁMÍTANAK A GENETIKAI ADOTTSÁGOK" az izomnövelésben). Másrészt viszont, az itt leírt anyagok ismeretében általánosságban csak egyetérthetek vele. Az irányvonal tisztán látható: az eddig nem ismert növekedési faktorok olyan eszközt jelenthetnek, amelyre nincsenek felkészülve a dopping ellenes szervezetek és laborok, és az van lépéselőnyben, aki az ebben rejlő lehetőségeket nyomon követi.

basic Fibroblast Growth Factor:

bFGF DNS fertőzés jelentős vázizom hipertrófiát idézett elő állatkísérletekben. További kutatások szükségesek hogy pontosabb információink legyenek a bFGF izomnövelő hatásáról és a benne rejlő lehetőségekről, de az eddigi eredmények is bíztatóak. A fertőzött sejtek több mint kétszer nagyobbak voltak a kontroll sejteknél a vizsgált nyulakban, ami drámai növekedésnek mondható. Ez nem a "megszokott" 10-20%!

Génterápiás GHRH, GH, IGF-I alkalmazás:

A növekedési hormon kibocsátó hormon (GHRH) plazmid vektorral fejlődő malacokba juttatva 65 nap alatt a placebo csoporthoz képest 37%-al nagyobb átlagos testtömeg növekedést idézett elő szervmegnagyobbodás és más mellékhatások nélkül. A GH vektorok és IGF-I vektorok működése ugyanazon alapul, mint a fent tárgyalt anyagoké, a hatások a rekombináns hormon hatásai, ezért nem is térek rájuk ki részletesebben. A lényeg, hogy a peptidhormon dopping lehetőségei és alapanyagai jelentősen bővülhetnek ezekkel a felfedezésekkel, ami akár a szteroidokat is feleslegessé teheti idővel, de legalábbis kiegészítheti azokat. Az IGF izomra gyakorolt hatása viszonylag gyenge, de létezik, tehát alkalmazásra kerülhet, lokálisan nyilván jobban hat. Az IGF vektorral foglalkozó 1998-as tanulmány már valószínűsíti, hogy egy ilyen lehetőség felhasználása inkább kozmetikai és atlétikai célokra történne (ha gyártanák) mint egészségügyi célokra....

VEGF-vascular endothelial growth factor:

Az izom vérellátása kulcsfontosságú az izom fejlődésében! Ha a vérér megsérül, a vérlemezkék (platelets) a sérülésbe kerülnek nagy mennyiségben, és növekedési faktorokat bocsátanak ki, például platelet-derived growth factor-t (PDGF) és transforming growth factor beta-1-et. Ezek vonzó hatást gyakorolnak a helyreállításban fontos sejtekre, makrofágokra, fibroblastokra és endoteliális sejtekre. Később a vascular endothelial growth factor (VEGF), a fibroblast growth factor-ok (FGFs) és más faktorok az érképződésre és a fibroblasztok kollagén stb. képzésére gyakorolnak serkentő hatást. A VEGF kezelés javíthatja az izomzat oxigénellátását, ami állóképességi sportokban alapvető, de erősportokban sem hátrány. A VEGF előreláthatólag a tehát állóképességi sportokban számíthat doppingként nagyobb szerephez. Valószínűtlen hogy a visszaélést felismerik. Érnövekedésben, ezáltal az izom fejlődésében nyújthatnak segítséget a FGF-1,2,4,5 és a VEGF-vascular endothelial growth factor-ok (VEGF-A, VEGF-B, VEGF-C, VEGF-D stb.), tehát ezek alkalmazása várható, rekombináns vagy DNS vektor technológiával. Egy új módszerrel az EPO-hoz hasonlóan a VEGF termelést is a hipoxia-érzékeny elem (hypoxia-responsive element, HRE) segítségével tudják szabályozni, ami alapján más növekedési faktorok szabályozása is megoldható ezen az úton. Ezáltal könnyen irányíthatóvá válhat a hormontermelés!

Sportsérülések kezelése

A sportsérülések kezelésében nagy jövője lehet a biotechnológiai módszereknek. A lágy szövetek sérülése igen gyakori probléma a sportorvoslásban. A szalagok, inak, izmok, izületi porcok okozzák a fő problémát, természetes regenerálódásuk vagy műtéti kezelésük pedig nem nyújt megfelelő és elegendő megoldást. A különböző növekedési faktorok ebben játszhatnak nagy szerepet, amennyiben kontrollált a megnyilvánulásuk, kifejeződésük. Számos konkrét vizsgálat folyt és folyik, az izületek, inak, szalagok kezelésében nagyok a génterápiás és szövet tervezési lehetőségek, ezek azonban inkább az orvosi célú alkalmazásra terjednek ki. Ez segíthet nekünk, de mivel remélhetőleg legális módszerek lesznek, sokaknak pedig már így is fogy a türelme olvasás közben, ezért inkább mellőzöm részletes ismertetését ennek a területnek. Végül is ez egy testépítő honlap, ahol az izomnövelés és dopping áll az érdeklődés középpontjában, nem az ortopédia.

A felgyorsított seb- és sérülés-gyógyulás sok, egyébként inaktívvá váló sportolónak hasznos lehetne. A sportsérülések egyik leggyakoribb formái az izmokat érő károsodás. Az izom regenerálódása lassú és tökéletlen folyamat, amit külső tényezőkkel érdemes felgyorsítani. A hegszövet képződés azonban gátat vethet a folyamatnak. A fibrózis folyamatának antifibrotikus anyagokal való gátlása felgyorsítja a regenerációt. Egy citokin, a gamma interferron alkalmas erre, fehérjeként pedig génmanipulált sejtekkel nagyobb mennyiségben termeltethető. Génterápiás alkalmazása azonban ez alapján még nem várható, peptidként kerülhet a szervezetbe a sérülés helyének beinjekciózásával. Az eredmény: gyors javulás az izomfunkciókban.

A rekombináns emberi csont morfogenetikus fehérjék (recombinant human bone morphogenetic proteins -rhBMPs-) a csontképzésben, regenerálódásban játszhatnak nagy szerepet, különösen a BMP-2, de más faktorok, például az IGF-ek, a TGF-béta (transforming growth factor beta, ebbe a proteincsaládba tartozik a miosztatin is) is elősegíthetik a csont megfelelő funkcióját.

Az izületekben a chondrocyták a jellemző sejtek. A BMP-2, a bFGF, az epidermal growth factor (EGF), az IGF-I, a TGF-beta, és a cartilage (izület)-derived morphogenic protein (CDMP) igazoltan pozitív hatásúak a chondrocyta növekedésre és izület gyógyulásra.

Sebgyógyulásban segíthetnek a PDGF (platelet derived g. f.), KGF (keratinocyta g.f.), és különféle csont helyreállító faktorok és az érnövekedésért felelős faktorok, de az izom sérülések gyógyulásában a basic fibroblast growth factor (bFGF), az izületek kezelésére is alkalmas inzulinszerű növekedési faktor I (insulin-like growth factor, IGF-I) és az ideg növekedési faktor (nerve growth factor, NGF) is fontos lehet.

Gyulladásgátlásra ható gének (és a fájdalomcsillapító anyagok: endorfinok, enkefalinok és más hasonló peptidek) az extrém terhelés kiváltotta krónikus gyulladások kezelésére, illetve az extrém terhelések elviselésére (belsőleg előállított "Nubain", "morfium") lennének alkalmasak, valamint a reumatoid artritis kezelésében is segíthetne ez. Az alkalmazásig és a technológia elterjedéséig még sok év van hátra, ebben nem nagyon érdemes bíznia egy manapság megsérült sportolónak.

A gene és tissue engineering (gén és szövet tervezés) és génterápia nagyobb teherbírású szöveteket állíthat elő, a biológiai korlátok átléphetővé válhatnak, de ez bár folynak az ígéretes kutatások, ma még eléggé a tudományos-fantasztikus álmok szintjén van. Maga a technológia azonban, akárcsak a fejlettebb de még mindig gyermekcipőben járó génterápiáé létezik, és távolról sem nevezhető sci-fi-nek.

Lépjünk még tovább. A myostatin ellenes antitestek, az emberi növekedési hormont termelő sejt csomagok és IGF-I-et, EPO-t, növekedési faktorokat termeltető vektorok még mindig nem a biotechnológia maximális lehetőségei: az emberi DNS feltérképezésével közelebb került az izmok növekedéséért, méretéért, tulajdonságaiért közvetlenül felelős gének teljes felderítése, ami még távolabbra helyezi a végső határt a sporteredmények javulásában, és még inkább csökkenti a pozitív doppingteszt esélyét.

Kimutathatóság

A termelés szabályozása még nem teljesen megoldott, gyógyszeres génkifejtődés gátlásnál vagy előidézésnél ezek közvetve utalhatnak a génterápiára. Kivéve, ha engedélyezett gyógyszerekről van szó, melyek még nincsenek doppinglistán, vagy olyan anyagokról, melyek étrendkiegészítőknek is alkotórészei lehetnek. A módszernek van még néhány gyermekbetegsége, de ez feltehetőleg kiküszöbölhető. Az izom génterápia a vérből vagy vizeletből nem igazán kimutatható. Lehetőség lenne a vírus antitestek kimutatása a vérből (ha tudják mit keressenek, ha egyértelmű a beavatkozás), de kicsi hatásfokkal. A génterápia kimutatását többek között a termelt fehérjék bomlástermékeinek kiszűrésével képzelik el a tudósok. De gondoljuk át: egy adott ingerre termelődő hormon, szabályozott génkifejeződés kimutatása nehézkes, és az intenzív terhelés hatására számos anyag kerülhet ki természetes úton is a keringésbe. Például ha egy sportolónál egész évben IGF-I hatás fejtődik ki az izmokban, csak 2-3 hónappal a verseny előtt nem, akkor ha ez az atléta egyébként is élvonalbeli sportoló, az előnye hihetetlen lehet, visszaélését kimutatni viszont majdnem lehetetlen. A normál határon belüli bomlástermék értékek megállapítása több ezer beteg és egészséges emberen, de különösen élsportolókon végzett vizsgálatok eredményeképp jöhet létre sok-sok év alatt, ami még igen messze van. Ha a termék maga, vagy a kiváltott hatások, bomlástermékek közvetetten kimutathatóak, akkor megfelelő laborháttérrel (ami a génterápia eszköz és költség igényéhez képest csekély, így könnyen rendelkezésre állhat) ezek a határértéken belül tarthatóak. Az oxigénhiányra aktiválódó EPO gének vagy EPO-t termelő beültetett sejtek hipoxiás szobában vagy magashegyi edzőtáborban aktiválhatóak (állóképességi edzés gyakori segítői), majd időben abbahagyható a kezelés. Ez bármely más anyaggal (IGF-I stb.) és ehhez kapcsolt különböző szabályozókkal (gyógyszerekkel, hipoxiával stb.) megoldható, de még nem korlátlanul. Az IOC és más szervezetek jelölt rekombináns hormonokról (kívülről adagolt GH, IGF, inzulin esetén) gondolkoznak. De ezek gyógyszerként való engedélyeztetése költség és idő (a klinikai tesztek évekig elhúzódhatnak, és több millió dollárt igényelhetnek) igényes, amit a gyártók nem szívesen fizetnének ki újra. A génterápiánál is megoldható ez, de nem kikényszeríthető. Jól kivitelezve a jövőben a génterápia egy igen rosszul szűrhető módszer lesz, már csak a szerteágazó területek miatt is. A beültetett sejtek és sejtkapszulák jelölhetőek, de miért jelölné a sejteket egy dopping team??? A plusz szövet beültetés nem kimutatható, míg a módosított őssejt DNS vizsgálattal elméletileg igen. A mesterséges kromoszómák is kiszűrhetőek lennének megfelelő tesztekkel, a kromoszómaszám ugyanis fajra jellemző érték. A DNS bizonyos jellemzőkre specifikusan szűrhető lehet, de mi garantálja a mai 70-150 euros doppingteszteknél drágább módszerek széleskörű elterjedését? És hány éven belül? A vértesztek sem általánosak, sem a hajtesztek. Az izomszövetből vett minta (biopszia) fájdalmas, sokáig tart gyógyulása, visszavetné az élsportolót az edzésben. Engedélyezik vajon? És pont a megfelelő génkezelt helyről fog mintát venni a mintavevő? Állóképességi sportban hogyan vizsgálják, hogy a normális határokon belül van-e az izomzat vérellátása, vagy javítottak rajta? Szakértők kb. 2008-ra valószínűsítik ennek a technológiának az Olimpián való megjelenését. Ez, a gyógyszer engedélyezési időket és most folyó fejlesztéseket tekintve reálisnak tűnik. A géndopping és kapcsolódó módszerei a mai körülmények között jól kivitelezve kiszűrhetetlenek.

Mellékhatások és etikai kérdések

A módszer, bár orvosi kezelésben legalább annyira, vagy még biztonságosabbnak tűnik a beteg szempontjából, mint a kemoterápia a rákkezelésben, jelentős kockázattal bír. A kontrollálatlan sejtszaporodás vagy bizonyos fehérje, hormon szabályozatlan termelése súlyos következményekkel járhat. A vírusok toxikus hatásokat okozhatnak, lehetségesek kölcsönhatások a szervezetben jelenlévő vírusokkal is, bár ez a veszély inkább elméleti. A klinikai kutatások során ritkaság volt az emberi halálozás, de nem egészségügyi alkalmazásban igen lényeges ellenérv, hogy maradandó elváltozások, korrigálhatatlan DNS módosítások jönnek létre, melyek következményei hosszú távon kiszámíthatatlanok, és azokkal az idős sportolónak (ha megéri) is együtt kell élnie. A gének pedig befolyásolhatják egymás hatásait, könnyen előfordulhat, hogy nem értjük meg pontosan és nem látjuk előre a fellépő jelenségeket. Lehetőség a sportolók csecsemőkorban, kora gyermekkorban való kiválasztására a genetikai teszt, ez azonban egyrészt erősen elméleti lehetőség, mely etikailag erősen támadható, másrészt bizonytalan hatású, hiszen a teljesítményt személyiségi stb. tényezők is befolyásolják, igen sok gén kölcsönhatása hozza létre a neveléssel, edzéssel együtt, harmadrészt bizonyos megnyilvánuló külső jelek alapján ma is ez a fő szelekciós módszer. Ne feledjük, az állattenyésztés is génmódosítás volt -gondoljunk a szarvasmarhákra vagy a kutya fajtákra- csak jóval biztonságosabb és természetesebb módon. Bizonyos gének kiszűrése, a fajnemesítés speciális körülmények között ronthatja az emberi faj túlélési esélyeit, bár ma is sokan erről álmodoznak. A "javítás" hiú remény, számtalan külső és belső tényező van, amelyek ismeretének hiánya beláthatatlan következményekhez vezethet. A sarlósejtes vérszegénység génjének egyik szülőtől való öröklése a malária ellen nyújt némi védelmet, míg hasonló öröklött betegség génje a Yupik eszkimókat védi a Hemophilus influence B ellen. A takarékos gén az amerikai indiánok túlélését segítette, de most elhízást okoz. A dolgok között lévő kapcsolatokat NEM VAGYUNK KÉPESEK EGÉSZÉBEN ÁTLÁTNI. A jövő remélhetőleg nem a "plasztikai" génsebészeké, és leendő sportolókat sem fognak már génmódosítva világra hozni. Ennek szerencsére nem nagy az esélye. A szépészeti felhasználása a gyógyszereknek megállt a fogyasztószereknél és szteroidoknál, még a GH sem igazán lépte át a küszöböt, és különösen nem gyermekkorban, amikor igazán látványos (és ártalmas) hatást tud kifejteni. A legrizikósabb csoport tehát az élsportolóké. Ha a feketepiacon megjelennek ezek az anyagok, és orvosi segítség nélkül kerülnek alkalmazásra, az beláthatatlan egészségügyi következményekkel járhat. Nincs rá garancia, hogy a beütetett gén, vírus DNS szakasz nem okoz mutációt vagy rosszindulatú elváltozást, noha bizonyíték sincs rá.

Távoli jövő a génterápia? Meglehet. Az is lehet, hogy túl rizikósnak találják majd a sportolók, és nem fogják alkalmazni. De egyet senki se felejtsen el: a génterápia jelenleg-egyelőre elérhetetlen, de az ismertetett anyagok többsége laborok számára már kapható (ITT például, számos egyéb helyen számos egyéb anyag is hozzáférhető)... A laborok jelentős része a segédeszközök és anyagok gyártásából tartja fenn magát. A sejttenyészetekhez, állatokhoz (tekintsünk el az ár problémájától) szükséges kísérleti mintákhoz megfelelő valós vagy fiktív laboron keresztül bárki hozzájuthat, igaz, az alkalmazandó dózisok nem ismertek pontosan, és a következmények is bizonytalanok. De nyilvánvaló, Daniel Gray túl optimista (a doppingellenzők szempontjából) vagy túl pesszimista (a doppingolni szándékozók szempontjából) volt, a sportolók már ma alkalmazhatják ezeket a kész fehérjéket, növekedési faktorokat, melyek in vitro (sejttenyészeteken, nem élőlényeken végzett) kísérletekhez kis dózisban kaphatóak. Pár éven belül a termelt anyagok köre is jelentősen ki fog bővülni, az áruk is jelentősen csökkenni fog. Várhatóan az első sikeres állatkísérletek adatainak kiértékelése után széles körben el fognak terjedni ezek a rekombináns technikával előállított fehérjék, ahol pedig ezek már lezajlottak, ott erőteljes igény lép fel az adott anyagra, amely megteremti az igény kielégítőit is. Pár év múlva előfordulhat hasonló helyzet a virális és nem virális vektorokkal bejuttatandó növekedési faktor és hormon DNS-ekkel, majd egy újabb lépcsőfokként más az izomzatért felelős gének bejuttatásával, melyekkel az emberi génterápia belép az illegális módszerek sorába. Ha nem következnek be nagy változások, a szakadék a profi sport és szabadidősport a szuper atléták és átlagemberek közti áthidalhatatlan akadállyá válhat. Ha megoldódik a kimutathatóság problémája, akkor csak egy viszonylag szűk réteg, az amatőr és profi testépítők lesznek vevők a biotechnológiai módszerekre, de ők biztosan.

Eddig tartott ez a rövid kis ismertetés, mely nem törekedhetett a teljességre, csak arra, hogy kiszélesítse a látóhatárt, új megvilágításban mutassa be a doppinggal kapcsolatos kérdéseket. Jelen pillanatban, amikor ez az új tudomány és új doppingmódszer születik, nem vagyunk képesek belátni a benne rejlő lehetőségeket (sem a veszélyeket), és így van ezzel néhány dopping guru is. Láthattuk a szakirodalom is tartalmaz félreértéseket, tévedéseket, egész egyszerűen a sok nyitott kérdés miatt. De ki tudná elképzelni, hogy néz ki egy miosztatin blokkolt, MGF vektorral beoltott, IGF-I-el kezelt -mer' minek mindent beletenni-, inzulint és szteoidokat is használó testépítő? Jó, reális veszély, hogy nagyon halottnak, senki sem sejti hogyan bírja (valójában könnyen előfordulhat hogy makkegészséges és minden értéke a normál határon belül van), de ha él, mekkora lehet a versenysúlya? 180-200kg? Elviseli ezt a szíve? Vagy őssejteket, esetleg VEGF vektort kell belenyomni (ezek már működő terápiák néhány külföldi kórházban)?

Még nem tudjuk, de pár éven belül kiderülhet!

Tihanyi András
Dietetikus

Felhasznált irodalom:

Quinn LS, Haugk KL, Grabstein KH.
Interleukin-15: a novel anabolic cytokine for skeletal muscle.
Endocrinology. 1995 Aug;136(8):3669-72.

Quinn LS, Haugk KL, Damon SE.
Interleukin-15 stimulates C2 skeletal myoblast differentiation.
Biochem Biophys Res Commun 1997 Oct 9;239(1):6-10

Carbo N, Lopez-Soriano J, Costelli P, Busquets S, Alvarez B, Baccino FM, Quinn LS, Lopez-Soriano FJ, Argiles JM.
Interleukin-15 antagonizes muscle protein waste in tumour-bearing rats.
Br J Cancer. 2000 Aug;83(4):526-31.

Hjorth-Hansen H, Waage A, Borset M.
Interleukin-15 blocks apoptosis and induces proliferation of the human myeloma cell line OH-2 and freshly isolated myeloma cells.
Br J Haematol. 1999 Jul;106(1):28-34.

Quinn LS, Anderson BG, Drivdahl RH, Alvarez B, Argiles JM.
Overexpression of interleukin-15 induces skeletal muscle hypertrophy in vitro: implications for treatment of muscle wasting disorders.
Exp Cell Res 2002 Oct 15;280(1):55-63

Horsley V, Jansen KM, Mills ST, Pavlath GK.
IL-4 acts as a myoblast recruitment factor during mammalian muscle growth.
Cell. 2003 May 16;113(4):483-94.

Charge S, Rudnicki MA.
Fusion with the fused: a new role for interleukin-4 in the building of muscle.
Cell. 2003 May 16;113(4):422-3.

Xuehai Ye, Victor M. Rivera, Philip Zoltick, Franklin Cerasoli Jr.,
Michael A. Schnell, Guang-ping Gao, Joseph V. Hughes,
Michael Gilman, James M. Wilson
Regulated Delivery of Therapeutic Proteins After in Vivo Somatic Cell Gene Transfer
www.sciencemag.org SCIENCE VOL 283 1 JANUARY 1999

S Cole, J Withford, B Yu1, A Hahn, J Gulbin, R Trent
Defining the human map for genes related to physical performance

Gayagay G, Yu B, Hambly B, Boston T, Hahn A, Celermajer DS, Trent RJ. Elite endurance athletes and the ACE I allele: the role of genes in athletic performance.
Hum Genet 1998;103:48-50.

Will G Hopkins
Genes and Training for Athletic Performance
Sportscience 5(1), sportsci.org/jour/0101/wghgene.htm, 2001 (1899 words)

Sadhna Joshi, Ph.D., D.Sc. ANTI-HIV-1 Gene Theraphy

PAUL D. KESSLER, GREGORY M. PODSAKOFF, XIAOJUAN CHEN, SUSAN A. MCQUISTON, PETER C. COLOSI,
LAURA A. MATELIS, GARY J. KURTZMAN, AND BARRY J. BYRNE
Gene delivery to skeletal muscle results in sustained expression
and systemic delivery of a therapeutic protein
Proc. Natl. Acad. Sci. USA
Vol. 93, pp. 14082-14087, November 1996

Rea Blakey
Genetic enhancements may be on horizon for athletes
February 20, 2002 Posted: 3:47 PM EST (2047 GMT)
CNN Medical Unit

Michele Dula Baum
Gene therapy research targets muscular dystrophy
November 27, 2000
Web posted at: 5:00 p.m. EST (2200 GMT)
CNN.com Health Writer

Biológia SH Atlasz,
Springer Hungarica Kiadó Kft., Budapest, 1994

Evans CH, Ghivizzani SC, Robbins PD.
Potential applications of gene therapy in sports medicine.
Phys Med Rehabil Clin N Am. 2000 May;11(2):405-16.

Huard J, Li Y, Peng H, Fu FH.
Gene therapy and tissue engineering for sports medicine.
J Gene Med. 2003 Feb;5(2):93-108

Evans CH, Ghivizzani SC, Smith P, Shuler FD, Mi Z, Robbins PD.
Using gene therapy to protect and restore cartilage.
Clin Orthop. 2000 Oct;(379 Suppl):S214-9.

Zhang F, Lineaweaver WC.
Growth factors and gene transfer with DNA strand technique in tendon healing.
J Long Term Eff Med Implants. 2002;12(2):105-12.

Nixon AJ, Brower-Toland BD, Bent SJ, Saxer RA, Wilke MJ, Robbins PD, Evans CH.
Insulinlike growth factor-I gene therapy applications for cartilage repair.
Clin Orthop. 2000 Oct;(379 Suppl):S201-13.

Vladimir Martinek, MD; Freddie H. Fu, MD; Johnny Huard, PhD
Gene Therapy and Tissue Engineering in Sports Medicine
THE PHYSICIAN AND SPORTSMEDICINE - VOL 28 - NO. 2 - FEBRUARY 2000

SHAPING GENES:Ethics,
Law and Science of Using New Genetic Technology in Medicine and Agriculture
Darryl R. J. Macer, Ph.D. Eubios Ethics Institute 1990

HUGO Ethics Committee - Statement on Gene Therapy Research
Eubios Journal of Asian and International Bioethics 11 (2001), 98-9.

Stephen Moore and A. Craig Copetas
The Next Sports Scandal: Genetically Engineered Olympic Athletes?
September 18, 2000
Gene Doping's Olympic Threat
Staff Reporters of The Wall Street Journal

Amanda Smith, Simon Eassom
Gene Doping
7/12/01
Radio National's The Sports Factor

Amanda Smith
The Sports Factor
16/8/2002
Sporty Science

Joseph Cummiskey MD BSc (Pharmacology)
Gene Therapy Medicine and Sport
4/4/2002

ARTIFICIAL CELLS: including bioencapsulation,
microencapsulation, cell encapsulation,
gene therapy, oral therapy for uremia,
enzyme therapy, tissue engineering,
hemoperfusion, sorbents, nanocapsules and drug delivery
Author: Thomas Ming Swi Chang O.C.,M.D.,C.M.,Ph.D.,FRCP(C)
http://www.physio.mcgill.ca/artcell/default.htm

Universal Declaration on the Human Genome And Human Rights
Eubios Journal of Asian and International Bioethics 8 (1998), 4-6.

New Scientist
Scientists raise spectre of gene-modified athletes
James Randerson

Marsha Walton
Of 'mighty mice' and superathletes
IGF-1: Age research may some day lead to major muscle
February 8, 2002
CNN Sci-Tech, cnn.com

Christie Aschwanden
Gene cheats
From New Scientist magazine, 15 January 2000.

Bogdanovich S, Krag TO, Barton ER, Morris LD, Whittemore LA, Ahima RS, Khurana TS.
Functional improvement of dystrophic muscle by myostatin blockade.
Nature. 2002 Nov 28;420(6914):418-21.

Whittemore LA, Song K, Li X, Aghajanian J, Davies M, Girgenrath S, Hill JJ,
Jalenak M, Kelley P, Knight A, Maylor R, O'Hara D, Pearson A, Quazi A, Ryerson S, Tan XY,
Tomkinson KN, Veldman GM, Widom A, Wright JF, Wudyka S, Zhao L, Wolfman NM.
Inhibition of myostatin in adult mice increases skeletal muscle mass and strength.
Biochem Biophys Res Commun. 2003 Jan 24;300(4):965-71.

Aurelie Gaudard, Emanuelle Varlet-Marie, Francoise Bressolle, Michel Audran
Drugs for increasing oxygen transport and their potential use in doping
Sports Med 2003; 33 (3): 187-212
GENE THERAPY TOO RISKY FOR ATHLETES
From: "Allen Murray" (amurray@glycozyme.com) -- [Thursday, 25 January, 2001.]

STURBOIS Xavier, MAIER Eddie, SCHAMASCH Patrick,
CUMMISKEY Joseph and Prince Alexandre de MERODE
GENE THERAPY OR DOPING OF THE FUTURE

P McCrory
Super athletes or gene cheats?
Br J Sports Med 2003;37:192-193

Siamak Agha-Mohammadi and Michael T. Lotze
Regulatable systems: applications in gene therapy
and replicating viruses
The Journal of Clinical Investigation May 2000 Volume 105 Number 9

Dr. Juan Armendariz-Borunda
Genomic medicine in Mexico.

Applications of gene therapy for cirrhosis reversion
Genomic medicine in Mexico Annals of Hepatology 2002; 1(4): October-December: 169-174

Gary I. Wadler, M.D., FACP, FACSM, FACPM, FCP
Doping in Sport: From Strychnine to Genetic Enhancement, It’s a Moving Target

Foster W, Li Y, Usas A, Somogyi G, Huard J.
Gamma interferon as an antifibrosis agent in skeletal muscle.
J Orthop Res. 2003 Sep;21(5):798-804.

Olwin, B. B. and Hauschka, S. D. 1988.
Cell surface fibroblast growth factor and epidermal growth factor receptors
are permanently lost during skeletal muscle terminal differentiation in culture. J. Cell Biol. 107:761-769.

Vaidya, T. B., Rhodes, S. J., Taparowsky, E. J. and Konieczny, S. F. 1989.
Fibroblast growth factor and transforming growth factor-b repress transcription of the myogenic regulatory gene MyoD1.
Mol. Cell Biol. 9: 3576-3579.

Anita Srikameswaran, Post-Gazette Staff Writer
Some stem cells regenerate muscles
Could be used for patients with an incurable disease
Tuesday, May 21, 2002
http://www.post-gazwww.post-gazette.com

Laura Lattanzi, Giovanni Salvatori, Marcello Coletta, Claudia Sonnino,
M. Gabriella Cusella De Angelis, Luciana Gioglio, Charles E. Murry, Robert Kelly,
Giuliana Ferrari, Mario Molinaro*, Marco Crescenzi, Fulvio Mavilio,
and Giulio Cossu High Efficiency Myogenic Conversion of Human Fibroblasts by Adenoviral Vector-mediated MyoD Gene Transfer J. Clin. Invest. Volume 101, Number 10, May 1998, 2119-2128

Myogenic bHLH Proteins and their Regulators
http://www.devbio.com/

BBC.com
The 'sport' of bioengineering
Tuesday, 15 January, 2002

F, Gu XM, Chen JW.
Construction of eukaryotic expression plasmid for mouse myogenic regulatory factor MyoD gene
Zhongguo Xiu Fu Chong Jian Wai Ke Za Zhi. 2001 Sep;15(5):257-60.

Molekuláris genetikai vizsgálatok a gazdasági állatfajok termelési eredményének javítása érdekében
Árnyasi Mariann
Magyar Tudományos Akadémia, Szent István Egyetem, Állatnemesítési Kutatócsoport, Gödöllő

Oláh Edit A DNS molekulától a betegágyig: a molekuláris medicina hídja
Magyar Tudomány 2003/5

Lattanzi L, Salvatori G, Coletta M, Sonnino C, Cusella De Angelis MG,
Gioglio L, Murry CE, Kelly R, Ferrari G, Molinaro M, Crescenzi M, Mavilio F, Cossu G.
High efficiency myogenic conversion of human fibroblasts
by adenoviral vector-mediated MyoD gene transfer.
An alternative strategy for ex vivo gene therapy of primary myopathies. J Clin Invest. 1998 May 15;101(10):2119-28.

Bosch U, Krettek C.
Tissue engineering of tendons and ligaments. A new challenge
Unfallchirurg. 2002 Feb;105(2):88-94

The Prospects for Gene Therapy
STEPHEN L. ECK

Zhang F, Lineaweaver WC.
Growth factors and gene transfer with DNA strand technique in tendon healing.
J Long Term Eff Med Implants. 2002;12(2):105-12.

Niklas Psilander, Rasmus Damsgaard, and Henriette Pilegaard
Resistance exercise alters MRF and IGF-I mRNA content in human skeletal muscle
J Appl Physiol 95: 1038-1044, 2003.

Angelika C. Paul and Nadia Rosenthal
Different modes of hypertrophy in skeletal muscle fibers
The Journal of Cell Biology, Volume 156, Number 4, February 18, 2002 751-760

Hill M, Wernig A, Goldspink G.
Muscle satellite (stem) cell activation during local tissue injury and repair.
J Anat. 2003 Jul;203(1):89-99.

G. Goldspink
Gene expression in skeletal muscle
2002 Biochemical Society
Skeletal Muscle Energetics and Exercise Tolerance

Goldspink G.
Changes in muscle mass and phenotype and the expression of autocrine
and systemic growth factors by muscle in response to stretch and overload.
J Anat. 1999 Apr;194 ( Pt 3):323-34.

Hameed M, Orrell RW, Cobbold M, Goldspink G, Harridge SD.
Expression of IGF-I splice variants in young and old human skeletal muscle after high resistance exercise.
J Physiol. 2003 Feb 15;547(Pt 1):247-54. Epub 2002 Dec 20.

Geoffrey Goldspink
Effects of activity and ageing on muscle mass and connective tissue

Vicki Brower
Gene therapy revisited
In spite of problems and drawbacks, gene therapy moves forward
EMBO Reports vol. 2, no. 12, pp 1064-1065, 2001

Gerich TG, Fu FH, Robbins PD, Evans CH.
Prospects for gene therapy in sports medicine
Knee Surg Sports Traumatol Arthrosc. 1996;4(3):180-7.

Berkes I, Harbula I, Kynsburg A, Falus A
Gene therapy in surgical sport medicine
Orv Hetil. 2002 Sep 15;143(37):2131-3

Giuliana Ferrari, Egle Paolucci, Anna Stornaiuolo, Fulvio Mavilio
Muscle Regeneration by Bone Marrow-Derived Myogenic Progenitors
SCIENCE - VOL. 279 - 6 MARCH 1998 - pages: 1528-1530

Owino V, Yang SY, Goldspink G.
Age-related loss of skeletal muscle function and the inability
to express the autocrine form of insulin-like growth factor-1 (MGF) in response to mechanical overload.
FEBS Lett. 2001 Sep 14;505(2):259-63.

Goldspink G, Yang SY.
Effects of activity on growth factor expression.
Int J Sport Nutr Exerc Metab. 2001 Dec;11 Suppl:S21-7.

Harridge SD.
Ageing and local growth factors in muscle.
Scand J Med Sci Sports. 2003 Feb;13(1):34-9.

Hameed M, Orrell RW, Cobbold M, Goldspink G, Harridge SD.
Expression of IGF-I splice variants in young and old human skeletal muscle after high resistance exercise
J Physiol. 2003 Feb 15;547(Pt 1):247-54.

Goldspink G.
Changes in muscle mass and phenotype and the expression of autocrine
and systemic growth factors by muscle in response to stretch and overload.
J Anat. 1999 Apr;194 ( Pt 3):323-34.

Thies RS, Chen T, Davies MV, Tomkinson KN, Pearson AA, Shakey QA, Wolfman NM.
GDF-8 propeptide binds to GDF-8 and antagonizes biological activity by inhibiting GDF-8 receptor binding.
Growth Factors. 2001;18(4):251-9.

Jennifer J. Hill, Yongchang Qiu, Rodney M. Hewick
and Neil M. Wolfman Regulation of Myostatin in Vivo by Growth
and Differentiation Factor-Associated Serum Protein-1:
A Novel Protein with Protease Inhibitor and Follistatin Domains
Molecular Endocrinology 17 (6): 1144-1154, 2003

Godfrina McKoy , William Ashley, James Mander ,
Shi Yu Yang, Norman Williams , Brenda Russell and Geoffrey Goldspink
Expression of insulin growth factor-1 splice variants
and structural genes in rabbit skeletal muscle induced by stretch and stimulation
The Journal of Physiology (1999), 516.2, pp. 583-592

Jennifer J. Hill, Monique V. Davies, Adele A. Pearson,
Jack H. Wang, Rodney M. Hewick, Neil M. Wolfman, and Yongchang Qiu
The Myostatin Propeptide and the Follistatin-related Gene Are Inhibitory Binding Proteins of Myostatin in Normal Serum
J. Biol. Chem., Vol. 277, Issue 43, 40735-40741, October 25, 2002

Alexandra C. McPherron and Se-Jin Lee
Suppression of body fat accumulation in myostatin-deficient mice
J Clin Invest, March 2002, Volume 109, Number 5, 595-601
Yang SY, Goldspink G. Different roles of the IGF-I Ec peptide (MGF)
and mature IGF-I in myoblast proliferation and differentiation.
FEBS Lett. 2002 Jul 3;522(1-3):156-60.

Christopher H Evans, Steven C Ghivizzani, Thomas A Oligino and Paul D Robbins
Future of adenoviruses in the gene therapy of arthritis
Arthritis Res 2001 3:142-146

Gamer LW, Wolfman NM, Celeste AJ, Hattersley G, Hewick R, Rosen V.
A novel BMP expressed in developing mouse limb, spinal cord, and tail bud is a potent mesoderm inducer in Xenopus embryos.
Dev Biol. 1999 Apr 1;208(1):222-32.

F. H. Fu, D.Sc. (Hon.), D.Ps. (Hon.), V. Musahl
Overview on Gene Therapy and Tissue Engineering in Sports Medicine

Rinsch C, Dupraz P, Schneider BL, Deglon N, Maxwell PH, Ratcliffe PJ, Aebischer P.
Delivery of erythropoietin by encapsulated myoblasts in a genetic model of severe anemia.
Kidney Int. 2002 Oct;62(4):1395-401.

United States Patent Application Aghajanian, Jane 20030138422 July 24, 2003

Christie Aschwanden
Gene cheats
New Scientist magazine, 15 January 2000.

Regulier E; Schneider BL; Deglon N; Beuzard Y; Aebischer P;
Continuous delivery of human and mouse erythropoietin in mice by genetically engineered polymer encapsulated myoblasts.
Gene Ther. 1998 Aug;5(8):1014-22.

Etzion S, Barbash IM, Feinberg MS, Zarin P, Miller L, Guetta E, Holbova R, Kloner RA, Kedes LH, Leor J.
Cellular cardiomyoplasty of cardiac fibroblasts by adenoviral delivery of MyoD ex vivo:
an unlimited source of cells for myocardial repair.
Circulation. 2002 Sep 24;106(12 Suppl 1):I125-30.

Semsarian C, Sutrave P, Richmond DR, Graham RM.
Insulin-like growth factor (IGF-I) induces myotube hypertrophy associated with
an increase in anaerobic glycolysis in a clonal skeletal-muscle cell model.
Biochem J. 1999 Apr 15;339 ( Pt 2):443-51.

Coleman ME, DeMayo F, Yin KC, Lee HM, Geske R, Montgomery C, Schwartz RJ.
Myogenic vector expression of insulin-like growth factor I stimulates muscle cell differentiation
and myofiber hypertrophy in transgenic mice.
J Biol Chem. 1995 May 19;270(20):12109-16.

Draghia-Akli R, Fiorotto ML, Hill LA, Malone PB, Deaver DR, Schwartz RJ.
Myogenic expression of an injectable protease-resistant growth hormone-releasing hormone augments long-term growth in pigs
Nat Biotechnol. 1999 Dec;17(12):1179-83.

JAY R. LIEBERMAN, M.D., AARON DALUISKI, M.D. LOS ANGELES, SHARON STEVENSON,
D.V.M., PH.D., LA JOLLA, LILY WU, M.D., PH.D., PAULA McALLISTER, B.S., YU PO LEE, B.S., J. MICHAEL KABO,
PH.D., GERALD A.M. FINERMAN, M.D., ARNOLD J. BERK, M.D. and OWEN N. WITTE, M.D., LOS ANGELES, CALIFORNIA
The Effect of Regional Gene Therapy with Bone Morphogenetic Protein-2-Producing Bone-Marrow Cells
on the Repair of Segmental Femoral Defects in Rats
The Journal of Bone and Joint Surgery 81:905-17 (1999)

Elisabeth R. Barton-Davis, Daria I. Shoturma, Antonio Musaro, Nadia Rosenthal, and H. Lee Sweeney
Viral mediated expression of insulin-like growth factor I blocks the aging-related loss of skeletal muscle function
Proc. Natl. Acad. Sci. USA Vol. 95, Issue 26, 15603-15607, December 22, 1998

McCall GE, Allen DL, Haddad F, Baldwin KM.
Transcriptional regulation of IGF-I expression in skeletal muscle.
Am J Physiol Cell Physiol. 2003 May 28

Lamsam C, Fu FH, Robbins PD, Evans CH.
Gene therapy in sports medicine
Sports Med. 1998 Feb;25(2):73-7.

Molecular Therapy Vol. 7. No. 5, May 2003
Wei Zhu, Kohei Goshi, Beth Ford, Jay Lieberman, Bernard
Rawlins, Oheneba Boachie-Adjei, Ronald G. Crystal, Chisa
Hidaka.
1223. Combination Gene Therapy with Different
BMPs Increases Osteogenic Potency In Vitro and
Enhances Spine Fusion In Vivo
1226. Gene-Induced Chondrogenesis in
Coagulated Bone Marrow Aspirates
526. Adenovirus-Mediated Overexpression of bFGF induces hypertropy in skeletal muscles
Hyun Joung Lim, BoHee Shin, SeaHyoung Lee, Seung Yeun Cho, Yangsoo Jang, Ji Hyung Chung, Hyun-Young Park

Hypoxia-responsive element gene therapy targets ocular vessel growth
2003 JUL 31 - (NewsRx.com)

VEGF-D is the strongest of the isoforms for gene therapy-mediated vessel growth
2003 JUL 31 - (NewsRx.com)

Yamada S, Buffinger N, DiMario J, Strohman RC.
Fibroblast growth factor is stored in fiber extracellular matrix and plays a role in regulating muscle hypertrophy.
Med Sci Sports Exerc. 1989 Oct;21(5 Suppl):S173-80

Roufs J.B. Review of L-tryptophan and eosiophillia-myalgia syndrome
J. Am. Diet. Assoc. 92:844-850, 1992

Mayeno, A.N. and Gleich, G.J. 1994. Eosinophillia-myalgia syndrome and tryptophan production: a cautionary tale
Trends in Biotechnology 12: 346-352

Gene Therapy Weekly, July 17, 2003
VEGF(165) gene therapy may have therapeutic value for treating ischemia

Biotechnológia: Lépéstartás Európával
Szerk.:Glatz Ferenc, összeállította Dudits Dénes és Dohy János,
Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1998

Stuber György: Génmanipuláció és genetikai környezetszennyezés,
Fogyasztóvédelmi füzetkék 2., Kiadó: ETK , Energia Klub, HUMUSZ, Budapest, 1998
Antonio Musaro, Karl McCullagh, Angelika Paul, Leslie Houghton, Gabriella Dobrowolny, Mario

Molinaro, Elisabeth R. Barton, H. Lee Sweeney & Nadia Rosenthal
Localized Igf-1 transgene expression sustains hypertrophy and regeneration in senescent skeletal muscle
Nature genetics, volume 27, february 2001
UUPrometheus' vulture and the promise of stem cells
N. Rosenthal, A. Musaro
Mouse Biology Programme, European Molecular Biology Laboratory, via Ramarini 32, 00016 Monterotondo (Rome), ITALY

Lin, J., H. Wu, et al. (2002).
„Transcriptional co-activator PGC-1 derives the formation of slow-twich
muscle fibres.“
Nature 418: 797-801.

Se-Jin Lee and Alexandra C. McPherron
Regulation of myostatin activity and muscle growth
PNAS, July 31, 200, vol. 98, no. 16

Qiuxia Guo, T. Rajendra Kumar, Teresa Woodruff, Louise A. Hadsell, Francesco J. DeMayo and Martin M. Matzuk
Overexpression of Mouse Follistatin Causes Reproductive Defects in Transgenic Mice
Molecular Endocrinology 12 (1): 96-106 1998

Jennifer J. Hill, Monique V. Davies, Adele A. Pearson,
Jack H. Wang, Rodney M. Hewick, Neil M. Wolfman, and Yongchang Qiu
The Myostatin Propeptide and the Follistatin-related Gene Are
Inhibitory Binding Proteins of Myostatin in Normal Serum
J. Biol. Chem., Vol. 277, Issue 43, 40735-40741, October 25, 2002

Osvaldo Delbono
Neural control of aging skeletal muscle
Aging Cell(2003)2, pp21–29

Andy Miah
BIOETHICS, SPORT AND THE GENETICALLY ENHANCED ATHLETE
MEDICAL ETHICS & BIOETHICS
BRATISLAVA, SLOVAK REPUBLIC
Autumn– Winter 2002 Vol. 9 No. 3 – 4



Kapcsolódó cikkek

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban? Tedd fel!

Ebben a rovatban kérdéseket csak regisztrált felhasználóink tehetnek fel!
Kérlek, jelentkezz be!

Nincs hozzászólás


Kosarad cart
A kosarad jelenleg üres
Kapcsolat
Tel:+36 20 9000-864
HelpDesk - Üzleteink - Rólunk írtátok - ÁSZF
Szállítás és fizetés
(990.- Ft | akár már 7000.- Ft-tól ingyenes)
Shop.Builder tartalom ajánló
Legfrissebb cikkek
A gyomorbarát fehérjék királya
A legjobb megoldás szinte mindig a tejsavóprotein használata lenne. Azonban nem mindenki tudja megfelelően emészteni. Mi...
Nincs kegyelem a súlyoknak!
Ha valami olyan okossággal szeretnéd magad felvértezni edzés előtt, ami nem szörnyet csinál belőled a teremben, de mégis...
Hátsó váll gépen
Hátsó vállra edzeni manapság elég trendi, de sokan csak hiszik, hogy arra edzenek. Egy jó gép megoldja ezt a problémát....
1 perces csirkerizs
Finom csirkerizs 1 perc alatt? Simán! ...
Full Force: BCAA Force
Tápkieg kisokosunk soron következő része: a legjobb ár-érték arányú aminosavas történet. ...
Shop.Builder Testépítő és Fitness Webáruház - Táplálékkiegészítők, kondigépek online vásárlása, rendelése. Kedvező árak, gyors házhozszállítás.
Üzemeltető: Shopbuilder Kft. · 6722 Szeged, Mérey u. 17. · Telefon: 20/900-0864 (9-17 óra között) · E-mail: shop@builder.hu
Adatnyilvántartási azonosító: 01098-0001 · Adatvédelmi Szabályzat · Hatósági nyilvántartási szám: C/002 215/2003 · NAIH-113554/2017 · Online vitarendezési fórum
291 ms