MAURO DI PASQUALE, A TESTÉPÍTÉS ORVOSA

MAURO DI PASQUALE, A TESTÉPÍTÉS ORVOSA

 / 5.0
Értékeléshez kérlek jelentkezz be!

Az izomépítés világában magukat szakértőnek kikiáltó emberek olyan gyorsan jönnek-mennek, mint a legújabb testépítési őrületek, azonban egy szaktekintély - Dr. Mauro Di Pasquale egyértelműen kiállta az idő próbáját.

30 éven át Dr. Di Pasquale neve egyet jelentett a „saját példáddal járj az élen" hitvallással. A testépítés terén ő a szaktekintélyek legjobbika. Ő az, akitől Dan Duchaine, Bill Philips, Charles Poliquin és sokan mások tudásuk legjavát szerezték.

Annak ellenére, hogy Dr. Di Pasquale az izomépítésről és a sportolók teljesítményéről nyolc könyvet, valamint több száz cikket publikált, mégis a testépítés világában a színfalak mögött van. Sok sportoló, még akik követik is tanácsait (noha ezeket esetleg más, testépítéssel foglalkozó szakírók közvetítettek), azonban keveset tud erről az emberről, az életéről, munkásságáról és arról, mekkora mértékben járult hozzá a fizikum fejlesztésének és a sportolói teljesítmény pontos tudományának népszerűsítéséhez.

Ebben a cikkben a reflektorfény közvetlenül Dr. Di Pasquale-ra irányul.

Ki ez az ember és mit tehet értem?

A „szaktekintély" kifejezést gyakran helytelenül használják a testépítőiparban, azonban nem fér hozzá kétség, hogy Dr. Di Pasquale egy igazi szaktekintély. Egykori atléta világbajnokként ma is odaadó erőedző, valamint gyakorló orvos. Egyedülálló és széles perspektívával rendelkezik, mely lehetővé teszi számára azt, hogy együtt érezzen a komoly sportolók vagy fitness rajongók szükségével és igényeivel. Ezen kívül szakképesítéssel és tapasztalattal is rendelkezik ahhoz, hogy megértse és fejlessze az fitness és testépítés tudományos/orvosi oldalát is.

Dr. Di Pasquale a Torontói Egyetemen szerezte orvosi képzését, ahol a biológiai tudományok terén kitüntetéssel végzett. 1968-ban fejezte be tanulmányait, 1971-ben szerezte meg orvosi diplomáját. Orvosi felülvizsgálati bizottsági tagként (Medical Review Officer), valamint a Nemzetközi Sporttudományok Szövetsége által is igazolt Fitness tudományok doktoraként is tevékenykedik.

Dr. Di Pasquale a Torontói Egyetem segédprofesszora, valamint a Világ Birkózószövetségében a doppingprogram tanácsadója, korábban a Világ Testépítőszövetségének orvosi igazgatója és a doppingprogram tanácsadója, illetve az Autóversenyzés Országos Szövetségében (NASCAR) orvosi felülvizsgálóként dolgozott. A Nemzetközi Erőemelő Föderáció orvosi bizottságának elnöki posztját is betöltötte 1979-1987-ig.

Az 1980-as évek elején ő kezdeményezte és fejlesztette ki a Nemzetközi Erőemelő Szövetség dopping kimutatására szolgáló módszerét és eljárásait, napjainkban is aktív szerepet vállal ebben a szervezetben és a Kanadai Erőemelő Unióban mint orvosi tanácsadó és a doppingvizsgálatért felelős orvos egyaránt dolgozik.

Mintha ez még nem lenne elegendő, Dr. Di Pasquale egy világklasszisú sportoló is, aki két világbajnoki cím tulajdonosa (aranyérmeket szerzett a Világjátékokon és a világbajnokságokon), nyolc kanadai bajnoki címmel büszkélkedhet, hogy csak néhányat említsünk. Ő volt az első kanadai erőemelő, aki összetettben elérte a testsúlyának tízszeresét. Ő az első, aki megnyerte a világbajnokságot.

Dr. Di Pasquale rendszeresen tudományos előadásokat tart. Nemrégiben kapott meghívást Az edzés fiziológiájának Kanadai Társasága éves konferenciájára. Ezen a konferencián a sportolás során használt kiegészítők hatékonyságáról és biztonságáról beszélt.

Folytathatnánk a sort, de biztos vagyok abban, hogy mindenki számára nyilvánvaló: Mauro nem csak sokoldalú orvos, s nem is az a sportoló, aki nem tudja, hogyan vált bajnokká.

Mint már korábban szóltam róla, Dr. Di Pasquale mintegy három évtizeden keresztül segítette tanácsaival a sportolókat a testépítés és sportolás teljesítményével kapcsolatos tényekről és fikciók eloszlatásában. Felvállalta olyan vitás kérdések tárgyalását is, mint például az anabolikus szteroidok használatáról és helytelen használatáról, a növekedési hormonról, az IGF-1-ről, az inzulinról való írás. Óriási ismerettel rendelkezik a sportkiegészítőkről, világbajnok erősportolóként jól eligazodik az edzőterem világában és hatalmas tudással rendelkezik az edzéselmélet területén is.

- Mikor kezdted el a súlyzós edzést? És az örök klasszikus kérdés, miért?

- Immáron közel 40 éve emelek súlyt és tisztán emlékszem az első edzésemre. 14 éves koromban apám cipőboltjának alagsorában használtam néhány összetákolt gépet. Nem volt pénzem igazi súlyokat venni, így acélrudakat szereztem, azokat összekötöttem, s íme meglettek a súlyzóim. Ha növelni akartam a súlyokat, újabb rudakat kötöttem hozzá. Végeztem guggolást, fekvenyomást, állva kinyomást és bicepszezést állva. Mivel nem volt padom, a fekvenyomást a talajon hajtottam végre. A felszerelésem és edzésem nem is lehetett volna szegényesebb. Elkezdtem hát a használt súlyt emelni. Csak 150 cm magas voltam s 50 kg. Tudtam, hogy erős vagyok, mert bárkit megvertem szkanderezésben, de ez nem volt elég, én erősnek is akartam látszani. Tudtam, hogy súlyzózással nagyobb és erősebb lehetek.
Emlékszem, ahogy Torontó belvárosának egyik használt könyvkereskedésében teljesen magával ragadtak a testépítő és súlyemelő magazinok. John Grimek, Reg Park és Steve Reeves hatására fordultam a súlyokhoz. Ez a 38 évvel ezelőtti találkozás változtatta meg életemet.

- Mikor döntötted el, hogy orvos leszel és miért?

- Mindez 10 éves koromban történt. Rejtélyes kiütések jelentek meg rajtam, hetekig kórházban feküdtem, míg az orvosom próbált rájönni a betegségemre. Óriási tiszteletet éreztem az orvosom iránt, aki oly remekül bánt velem, a személyzettel egyetemben, hogy akkor és ott jutottam arra az elhatározásra, hogy én is orvos leszek. Ugyanezt a gondoskodást és kiszolgálást akartam másoknak nyújtani. Sosem bántam meg a döntésem.

- Úgy tűnik, nagyon szenvedélyes vagy mind az orvostudománnyal, mind az erőedzésssel kapcsolatban. Ez a két érdeklődési kör kiegészítették egymást? A sikeres sportolói lét segített-e abban, hogy jobb orvossá válj, illetve az orvosi képzés segített abban, hogy jobb sportoló lehess?

- A sportolói karrierem és érdeklődésem a súlyzós edzések iránt egymásba fonódik az orvosi karrieremmel. Elválaszthatatlanok egymástól. Az orvosi egyetemen különösen az izomhipertrófiával (növekedés) és erővel kapcsolatos témák érdekeltek. Sőt az elkerülhetetlen boncolás során is az időm legnagyobb részét az izom-vázrendszer tanulmányozásával töltöttem.
A tudományos és orvosi tudásom segítettek abban, hogy intelligens módon táplálkozzam és eddzem, s ezáltal több mint két évtizedig élsportoló lehessek. A sport iránti érdeklődésem és elért teljesítményem szintén segítettek abban, hogy jobban megértsem betegeim problémáit.

- Meglehetősen kritikus véleménnyel vagyunk sok témakör „orvosi véleményével" a testépítés és a kiemelt sportolói tevékenység területén. Te mit gondolsz erről a helyzetről, az orvosok tisztában vannak-e azzal, amit elmondanak a testépítésről?

- Az orvosok tudják, hogyan kezeljék a betegségeket. Ha megbetegedsz, mindent elkövetnek azért, hogy jobban érezd magad. Ennek fényében az orvosok jók abban, amit tesznek.
Orvosként első helyen az szerepel, hogy ne ártsunk a betegnek. Ez annyit tesz, hogy ha valaki egészséges, akkor semmi olyat ne tegyünk, amitől megbetegedhet. Ez a magyarázata annak, hogy a hagyományos orvosok miért nem törődnek azzal, vajon az anabolikus szteroidok használatával javul-e a sportolók teljesítménye avagy javul-e a sportoló kinézete és jobb véleménye lesz-e önmagáról. Ők egyszerűen nem akarnak egészséges embereknek olyat adni, amitől esetleg lebetegednének.
Az orvosok, akik egyszersmind a hagyományokat képviselik, másrészt konzervatívak, az általános erkölcsi megegyezést követik. Ha a társadalom általánosságban véve elutasítja a doppingszerek sportolók általi használatát, akkor ők is ezt követik. Sajnos, azonban oly módon is elferdíthetik az információkat, hogy az általuk erkölcsileg vagy társadalmilag elfogadhatatlan viselkedést ellenzik.
Az orvosok szteroid ellenes hozzáállása miatt, a sportolók többé nem hisznek az orvosoknak a doppingszerek sportbeli használatával kapcsolatban. Az 1980-as években az sportolók izom és erőgyarapodását az orvosok megpróbálták nem az anabolikus szteroidok anabolikus hatásának tulajdonítani, hanem kimagyarázni, vagy a folyadék visszatartás vagy a placebo hatásnak köszönhetően, ezzel kísérelve meg lebeszélni őket a használatukról. De tévedtek, és ezt a sportolók tudták a legjobban. Noha az elmúlt 10 évben megváltozott a hozzáállás ehhez a témához, a sportolók még mindig nem hisznek a tudósoknak, orvosoknak a sportolás során használt doppingszerek terén.
Noha az orvosok még most is vonakodva fogadják el az anabolikus szteroidok hatásosságát az izomtömeg és erő növelésében, még mindig nehezen fogadják el, hogy a sportolók és rekreatyv testépítők tiltásuk ellenére is használni fogják őket. Megértem, hogy az orvosok nem akarnak egészségügyi problémákat előidézni, de ez a fajta hozzáállás, amikor figyelembe veszed azokat a dolgokat, amelyeket elnéznek, tudathasadásos állapotnak tűnik.
Néha vitába szállok azzal a nézettel, hogy a plasztikai sebészet nem okoz bajt az egészséges embernek. Minden kedvező propaganda ellnére komoly mellékhatások és az elmondottnál nagyobb fokú halálozás kapcsolódik a plasztikai sebészethez. Ez azonban az orvosi gyakorlatban elfogadott, míg a kinézet és fizikum fokozására szolgáló ergogenikus doppingok használata nem. Ez megváltozhat, de ebben a pillanatban könnyebb az arcot és testet felvarrni, mint egy olyan szert felíratni, amellyel ugyanezt el lehet érni.
Ráadásul, az átlag orvosok nem annyira képzettek a táplálkozás és testgyakorlatok terén, hacsak nem tettek személyesen lépéseket ilyen irányú szakképzésük vagy saját tapasztalatszerzés irányába. És bizony nem sokan vannak ilyenek. Így egyszerűen keveset tudnak erről.
Ha bemész a kórházba a gépkocsid kormányával a mellkasodba fúródva, biztosan nem személyi trénert keresel. Az ehhez hasonló akut problémát, és számos egyéb bajt, betegséget, mindenki másnál jobban tudnak orvosok kezelni. De ha a fizikumod megváltoztatásával kapcsolatban mondjuk a "periodizáció"-ról kérdezed őket, nagy valószínűséggel fogalmuk sem lesz a dologról, és ez ma még így természetes.

- Elsők között írtál a sportolók anabolikus szteroidszedéséről. Tulajdonképpen, a te műved a Doppingszerek használata és kimutatása az amatőr sportokban, még Dan Duchaine hírhedt Szteroidok kézikönyve előtt a sportolók „dopping-bibliájává" vált. Jól tudom?

- 1983-ban írtam ezt a könyvet, ám ezt 10 évvel megelőzően is írtam már az anabolikus szteroidokról és a táplálkozás ergogenikus kisegítőiről. Nem vagyok biztos abban, hogy Dan és az én könyvem versenyben voltak a „dopping-biblia" címért. Azt hiszem, hogy nagyjából egy időben írtuk a könyveinket. Azonban, úgy hiszem, én írtam először a doppingvizsgálatról, az anabolikus szteroidokról és a táplálkozáskiegészítőkről.
Könyveink és azok fókusza azonban eltérő volt. Dan egy ismeretterjesztő könyvet adott ki az anabolikus szteroidokról, míg az én könyven elsősorban a sportolói, élsportolói dopping kérdésével, a sportolók táplálékkiegészítésével és a doppingtesztekkel foglalkozott - ebből egy fejezet szólt az anabolikus szteroidokról.

- Hogy fogadták a könyved? A könyved rendkívül őszinte hangnemet ütött meg, és voltak olyan sportolók, akik az izomépítés és a sportolói teljesítmény fokozása érdekében a doppingfogyasztás és a doppingtesztek becsapásának útmutatójaként forgatták. Az orvosi társadalomban ez vezetett-e valamiféle vitához és ellenségeskedéshez?

- Mondhatnád. Voltaképpen ezt a könyvet, mely Dan könyvével ellentétben a konzervatív irányzatot képviseli, betiltotta a Kanadai Edzőszövetség. Ez eléggé komikus helyzet figyelembe véve azon írási szándékomat, hogy ezt nem a doppinghasználat útmutatójának szántam. Ezzel szemben őszintén a legfrissebb információt kívántam nyújtani a doppingszerekről, a kiegészítésről, valamint a doppingvizsgálatokról.
Szabadúszónak tekintettek, mert abban hittem, hogy a sportolónak jogában áll informáltnak lenni. Megírtam a könyvemet, a hírleveleket, de nem azért, hogy pénzt szerezzek, hanem mert így láttam jónak. Még most is így érzek. Azonban most a tudományos és orvosi társadalomban már komolyabban vesznek. Még a doppingteszteket végző laboratóriumok, az IOC laborjai is hozzám fordulnak információért, tanácsért. Sok általam írt dolgot a sportszövetségek és az IOC is felhasználnak, bár néha eltart egy ideig, amíg kapcsolnak.
Példának okáért még 1986-ban írtam a dihidro-tesztoszteron használatáról és kimutatásának lehetséges módjairól. Az IOC 1994-ben alkalmazta először ezt a vizsgálatot az androgén kimutatására. Ekkor a kínai női úszóknál a dihidro-tesztoszteron-teszt pozitív lett, így vált nyilvánvalóvá, hogy az úszónők nem növényeket, gyógynövényeket használtak, s férfias megjelenésüket és erejüket sem ezeknek az anyagoknak köszönhetik.

- Mikor vált népszerűvé az anabolikus szteroidok használata. Tisztában vagyok azzal, hogy néhány olimpiai sportoló, többek közt az oroszok is, állítólag tesztoszteront és más androgén hormonokat szedtek az 1950-es években, de úgy látszott, hosszú ideig ezt titokként kezelték.

- Nagyon lebilincselő az anabolikus szteroidok története. Elsőként azt mondanám, hogy az anabolikus szteroidokat, így a tesztoszteront, először az 1940-es évek közepén a németek használták, majd a 40-es évek végén, az 50-es évek elején az oroszoknál is megjelentek. Egészen az 50-es évek közepéig nem jutott el Észak-Amerikába. Titkosak voltak az 50-es években, a 60-as évek elején, de a 60-as évek közepére ismertté vált a testépítők és más erősportolók körében, valamint a használatuk exponenciálisan növekedett az elkövetkező néhány évtizedben. A 80-as évekre az anabolikus szteroidok használata elérte a csúcsot, ami az őket használó emberek számát illeti.
A 80-as évek második felében és később a 90-es években tovább emelkedett a doppingszerek használata, ahogy a sportolók több hormont és egyáb olyan anyagot halmoztak fel, melyek hatást gyakoroltak a hormonokra. Ezek közé tartozott az anabolikus szteroidok, a tesztoszteron, a HCG, az ösztrogén antagonisták (estrogen antagonists), inzulin és inzulinfokozók, növekedési hormon és annak fokozói, IGF-I, pajzsmirigy és a kortizol blokkolók.
Ma a versenysportolók és más sportolók doppinghasználata annyira kicsúszott az ellenőrzés alól, hogy a kemény doppingosok orosz rulettet játszanak. Senki nem tudja előre megjósolni egy ilyen kemény doppinghasználat rövid- és hosszú távú következményeit.

- Értem. Így ha az anabolikus szteroidok használata ténylegesen elkezdett növekedni a 60-70-es években, mikor terjedt el ennyira a szteroidok használata a súlyzós edzők körében, akik ráadásul nem is versenyeztek? Amiből elmondhatom, hogy a szteroidhasználók nagy többségét a 80-as években, és bizonyos értelemben ebben az évtizedben azok az emberek alkotják, akik nem versenyeznek semmilyen sportágban. Ez az őrület hogy szabadult el?

- Nos, minden magazinban és bemutatókon óriási tapsvihar üdvözli ezeket a doppingszörnyeket, így a doppingosok válnak mérvadóvá, akiket utánozni kell. Ha valakit utánzol, akkor azt teszed, amit ők tesznek.
Mindenki tudja, hogy megfelelő étrenddel, táplálékkiegészítők fogyasztásával és kemény edzésekkel nem lehet ilyen hatalmas fizikumot építeni. EZT EGYSZERŰEN NEM LEHET MEGCSINÁLNI! Tehát a dopping által létrehozott test dicsőítése egyben a doppinghasználatot is dicsőíti. Ez egy ördögi kör: Minél több doppingot használunk, annál furcsább a test, annál többször jelenik meg a magazinok lapjain, annál több ember tekinti példaképének ezeket a „hősöket”, így még több doppingot használnak mind a versenyző testépítők, mind a versenyzésben nem részt vevő testépítők népes tábora.

- Ez egy több oldalú kérdés. A sportolók és testépítők szteroidhasználata problémát jelent-e? Ha igen, mi a megoldás? Van-e egyáltalán megoldás?

- Ez valóban nagy problémát jelent, legfőképpen azért, mert nem lehet ellenőrzés alatt tartani, valóban veszélyes. A sportolókat senki nem világosítja fel, s nem is ellenőrzik őket az anabolikus szteroidok és más ergogenikus doppingok káros hatásának csökkentése érdekében. A feketepiaci beszerzési lehetőség és a minőség szintén valódi probléma. A megoldás nem egyszerű. Kezdetnek meg kellene állítani a szteroidok helytelen használóinak dicsőítését. Nyíltan kellene az ügyről beszélni, és doppingmentes kiegészítőket és programokat kellene kifejleszteni, melyekkel drámai hatást lehetne elérni.

- Személy szerint hogy vélekedsz az anabolikus szteroidok saját magunknak való beadásáról, azaz arról, hogy a sportolók orvosi segítség nélkül használják azokat?

- Nem hiszem, hogy a sportolók rendelkeznek elegendő tudással arról, hogy kezeljék az anabolikus szteroidok használatát helyes tanács és ellenőrzés nélkül. Hallottam elképesztő rémtörténeteket az évek során. Baseballlabda nagyságú kelésekről, allergiás reakciókról, súlyos májproblémákról és így tovább. Ha a sportoló szakmai tanácsokat és ellenőrzést kapna, minimálisra csökkenne a bajok száma. Sajnos manapság a jogi és erkölcsi klíma olyan, hogy az orvosok nem írhatnak fel a sportolóknak anabolikus szteroidokat, s nem is követhetik nyomon azok használatát. Így sok esetben a sportoló, aki használni akarja ezt, saját magára és eszközeire van utalva. Ez a körülmény természetesen elkedvetlenít.

- Tehát, ha az anabolikus szteroidok használata „legális" volna, azaz az orvos is felírhatná azokat a betegeknek, ahogy ez 10 évvel ezelőttig így is volt, felírnád-e a sportolóknak és testépítőknek?

- Ha megváltozna az erkölcsi hozzáállás, s nem érne támadás, ha ezt tenném, akkor valószínűleg igen. De nem csak azért, mert tudnám tanítani és ellenőrizni a betegek miként használják ezeket a vegyületeket, hanem ezáltal az indokolt adagot is felírhatnám. Legtöbb sportoló azonban nagyobb mennyiségben szedi, mint amennyire szükségük lenne.

- Nyilvánvaló, hogy egyedülálló perspektívával rendelkezel erről az egész témáról, gyakorlod az orvostudományt, edzőtermed van, 10K Fitness néven, itt Ontarióban. Nehezen tudnám elképzelni, hogy valaki ne tőled kérdezné, vajon szedjen szteroidokat, növekedési hormont, vagy mi a legújabb testépítési őrület. Mit mondasz nekik?

- Elmondom nekik az igazságot. Rámutatok arra, hogy nem adhatok nekik vényt az anabolikus szteroidról, sőt nem is követhetem figyelemmel azok használatát, még ha egyedül szerzik is be a szteroidokat. Kanadában ez a törvény, s nem teszem kockára ilyen okból az orvosi diplomámat.
Felhívom a figyelmüket arra, hogy más módon is el lehet érni az izomtömeg és erő növekedését, s ebben az esetben számíthatnak a segítségemre. Tulajdonképpen, az elmúlt néhány évben a doppinghasználattal összefüggésbe hozható halálesetek és problémák miatt az átlagos, nem versenyző testépítők nyitottabbak lettek a természetes megközelítés iránt.

- Tudom, hogy Vince McMahon Világtestépítő Föderációjának (WBF- World Bodybuilding Federation) a doppingvizsgálatáért voltál felelős. McMahon írta elő ezeknek a profi testépítőknek, hogy hagyják abba a doppingok szedését, s te vettél részt a hormonrendszerük „rehabilitációjában". Mit tudsz minderről elmondani? A testépítők leszokhatnak-e a doppingszerekről úgy, hogy megőrzik az izomtömegüket? Vagy adtál-e nekik „hosszú távon, nagy dózisú hormonpótló terápiát"?

- Az elmúlt hat évben a sajtóban sok rosszat írtak rólam, mivel szerepem volt a WBF-ben, de ezekre a támadásokra sosem feleltem. Úgy éreztem, azt cselekedtem, amit kellett, s a tőlem telhető legjobbat tettem az adott helyzetben. De talán eljött az ideje annak, hogy az emberek megtudják, mi is történt valójában.
Vince, aki a szövetségiek nyomása alatt állt, igazságtalanul, ahogy az később kiderült, a WBF számára a legjobbat teljesítette. A testépítést egy új szintre akarta emelni, hogy a világ többi részének is bemutassa azt és jobban kiemelje annak fontosságát. Engem is bevont, hogy segítsek neki megtisztítani a sportot és megmutassuk a világnak és a testépítőknek azt, hogy első osztályú fizikum építéséhez nincs szükséged doppingokra.
Miután néhány napot eltöltöttem Vince-szel Stamfordban, Connecticutban, úgy döntöttünk, hogy összehívjuk a fiúkat egy rendkívüli megbeszélésre. 1992 februárjában Los Angelesben megszakította a híreket a mintegy 15 testépítő WBF szerződéseivel, akik a WBF-et doppingmentessé akarták tenni. Ez még nem került műsorra. Az időzítés volt fontos. Néhány órás vita után maguk a WBF testépítői javasolták, hogy ha már a doppingmentességet fogják képviselni, akkor azonnal el kellene kezdeniük, valamint arra is javaslatot tettek, hogy az alig 4 hónap múlva megrendezésre kerülő WBF bajnokság is legyen doppingmentes.
Sajnos az volt a baj, hogy SENKI nem tudta ezeket a sportolókat leszoktatni a doppingszerekről, nem lehetett a hormonrendszerüket visszaállítani, és senki nem vette rá őket arra, hogy megváltoztassák az étkezésüket, edzésüket és a kiegészítők szedését, és senki nem tudta őket versenyformába hozni kevesebb mint 4 hónap alatt.
Sok testépítő teljesen tönkretette a szervezetét az anabolikus szteroidok óriási adagban történő krónikus szedésével, s csupán a HPTA (hipotalamusz–agyalapimirigy-here tengely) helyreállítása már nagy eredmény lett volna ennyi idő alatt.
Így bekövetkezett az elkerülhetetlen - a bajnokság katasztrófába fulladt. Akik abbahagyták a dopping szedését, kisebbek lettek és puhák vagy kisebbek és kemények, néhány kivétellel. Személy szerint úgy vélem, hogy David Dearth és Aaron Baker sokkal jobban néztek ki doppingok nélkül. Akik továbbra is doppingoltak, elkapták őket, megbüntették őket, végül pedig eltérő periódusra felfüggesztést kaptak. Függetlenül attól, ki mit gondolt, SENKI nem menekült meg, mert a doppingvizsgálat annyira átfogó volt. Azok, akikről úgy tűnt, sikerült becsapniuk a doppingtesztet, gyanú alá kerültek, s már várom a visszajelzést az elkövetkező tesztekről. A WBF-nek mindenesetre nem sikerült.
Néhány testépítő részéről támadás ért, egyikük különösen engem okolt a sikertelen szerepléséért. Természetesen nem az jelentette a problémát, hogy használhatatlan lett volna a programom, vagy a táplálékkiegészítők nem voltak megfelelőek. Arról volt szó, hogy őket kényszerítették a dopping megszüntetésére, mely a fizikumukat segítette és nem kaptak elég időt ahhoz, hogy az új hormonállapotukhoz hozzászokjanak. Az eredményeket meg lehetett jósolni.
Hogy méltányosak legyünk, senkit nem lehet hibáztatni. Vince-re bizonyos fokú nyomás nehezedett, mely a doppingmentes szervezet működését gátolta. Vince remek fickó, igazán jól kijövünk egymással. Aranyból van a szíve, nem szereti elnyomni a másik embert, sem a pénzével, sem pedig hatásának köszönhetően. Azonban őt szorongatták meg, s nem volt nagy manőverezési lehetősége.

-Mit gondolsz, mi történne, ha az IFBB mindegyik sportolója számára előírná a szteroid vizsgálatot? Biztosan te, mindenki másnál jobban tudnád, mire lehetne számítani.

- Ez attól függ, milyen gyorsan és kiterjedten intézményesítenék a doppingtesztelést. Tavaly, miután kérdeztek, Ben és Joe Weidernek tolmácsoltam érzéseimet és véleményemet a doppingvizsgálattal kapcsolatosan. Úgy gondolom, hogy a doppingtesztelést egy 3 éves periódusban kellene bevezetni. Az első évben a veszélyes doppingszereket, pl. a vizelethajtókat kellene vizsgálni. A második évben bővíteni kellene a skálát a narkotikumokra, amfetaminokra, és az anabolikus szteroidokra (a tesztoszteron kivételével). A harmadik évben szerepelhetne a tesztoszteron, az anti-ösztrogének, HCG, GH stb.
Ez időt biztosítana a sportolóknak arra, hogy az új rendet megszokják. És alkalmazkodnának, ha a doppingvizsgálat elég átfogó lenne, és ha az IFBB rendszeresen, előre nem bejelentett, véletlen módon hajtana végre teszteléseket. Ez azt jelenti, hogy a sportolókat bármikor lehetne tesztelni előző bejelentés nélkül.
A végeredmény véget vetne a félelmetes fizikumnak, s egészségesebb, valósabb szerepmodellek jelennének meg, csökkenne a doppinghasználat a verseny és nem versenysportolók körében, s a közvélemény is jobban elfogadná a testépítést. De ahhoz hogy mindez bekövetkezzen, a vezetőségnek ott kell lennie. Ezen a ponton nem bízom.

- Ezáltal a sportolók áttérhetnének más nem kimutatható doppingszerre, mint például a növekedési hormonra, az IGF-1-re és az inzulinra?

- Talán. Egy dolgot azonban jól megtanultam a doppingvizsgálatok során. Mégpedig azt, hogy a sportolók nagyon kreatívak, és bármit használnak, amivel nem kaphatják el őket. Léteznek másféle hormonok és növekedésfokozó vegyületek, melyek a szakirodalomban éppen hogy megjelennek, melyek a jelenleg használt doppingokkal összevetve haloványnak tűnhetnek. Az egyik ilyen pl. a GDF-8 nevű anyag.
Jelen pillanatban azonban az anabolikus szteroidok megszüntetése nagy lépés a helyes irány felé és jelentősen „leeresztené" a jelenlegi doppingszörnyeket.

- Néha hallhatunk olyan designer szteroidokról, melyeket nem lehet kimutatni. Ez így van, vagy csak néhány sportoló kívánságát képviselik?

- Ezek a szteroidok tényleg léteznek. Egy évtizeddel ezelőtt elsőként én írtam róluk. Ezek a doppingszerek csak a tesztoszteron molekula változatai, ám a jelenlegi átvilágító teszt során nem akadnak fenn a rostán. A vizsgálati berendezés speciális, pontosan kell ismernie, mit keresnek vele. Ha a rendszer adatbázisában nem szerepel a dopping leírása, akkor egyszerűen „nem látja" a doppingszert.
Ha a mintát kis mennyiségben próbálod ki, beállíthatod a berendezést úgy, hogy bármilyen abnormális csúcsértéket keressen az anabolikus/androgén hormonok visszatartásának idején, majd a spektrografikus elemzéssel határozzák meg az összetevőit. Azonban ez az eljárás rendkívül megdrágítja a doppingtesztelést, így nem egy életképes alternatíva.

- Nyilvánvaló, hogy nyitott vagy a sportolók doppinghasználatát illetően, de az is világos számomra, hogy nem is támogatod. Azonban a mai trend a doppingszerekről való leszokás és feltöltődés a kiegészítőkkel. Mit gondolsz erről? A kiegészítők hatásosnak bizonyulnak-e egyáltalán? Ha igen, te magad melyiket használod, és melyeket ajánlanád másoknak is?

- A doppingszerek doppingok. Nem rosszak, de nem is jók. Minden a használatuktól függ. Az anabolikus szteroidok, a tesztoszteron, a növekedési hormon, az IGF-I, inzulin, pajzsmirigy, kortizol blokkolók, narkotikumok, amfetaminok sőt még a kokain és marihuána is felhasználásra kekrülnek a gyógyászatban különféle betegségek, hiány miatt fellépő állapotok kezelésében.
Másrészt, sok ilyen vegyületet a testépítők és más sportolók is szednek. Ezek azonnal vagy hosszú távon veszélyeztethetik az egészségüket. Nem támogatom a dopping helytelen használatát, de a dopping helyes használatát igen. Ez természetesen a gyakorló orvostudomány részét jelenti, azaz a gyógyszerek felírását.
A doppingszerek forrásával kapcsolatban is sok probléma merül fel. A testépítők ugyanis nem a hétköznapi gyógyszertári elosztórendszerben jutnak hozzá ezekhez az anyagokhoz. A feketepiacon szerzik be, kockáztatnak. Lehet, hogy azt kapják meg, amiért fizetnek, azonban az anyag lehet szennyezett is.
Ezen problémák ismeretében egy törekvő testépítőnek, akit a doppingolás nagyon vonz, vissza kellene lépnie és realisztikusabban átgondolnia a helyzetet, jobban mérlegelve a veszélyeket. Ezt nem azért mondom, mert puritán lennék. Megfizettem ezért, s a versenyzésből is kivettem a részem. Láttam a nagyfokú helytelen doppingolást használat előtt és után. Találkoztam a jojó-szindrómával, ahol egy testépítő súlya akár 18 kg-mal is változhat aszerint, hogy doppingolt vagy sem.
Mindent összevetve elmondhatom, hogy igenis van értelme maximálni a tested potenciálját, ha a legmodernebb edzési módszereket, étrendet és táplálékkiegészítőket alkalmazod. Hosszú távon jobban érzed magad, egészségesebb, erősebb és masszívabb lesz a tested, mintha szedtél volna doppingot éveken át, majd abbahagytad volna. Ráadásul semmilyen törvényt nem szegsz meg!
Ma rendelkezünk ismeretekkel és technológiával ahhoz, hogy a naturál testépítést egy követhető lehetőséggé léptessük elő. Az anabolikus és katabolikus hormonok és növekedési tényezők manipulálása étrend és táplálékkiegészítők segítségével mára valósággá vált. Ha számításba veszed az étrendről és táplálékkiegészítőkről szerzett ismereteinket, maximális sovány testtömeget is erőt érhetsz el, és minimálisra csökkentheted a testzsírt egy kemény, izmos kinézet érdekében, mely egykoron csak doppingolással volt megvalósítható.
Azért ajánlom és magam is használom az egyszerű táplálékkiegészítőket, mert nincs időm keverni és kiválasztani az egymáshoz illő anyagokat.
Minden nap többszörös, folyamatos felszívódású, magas dózisú vitamint és ásványi anyagot tartalmazó tablettákat szedek. Antioxidánsok formájában is szedek még vitaminokat, pl. C, E-vitamint, szelént, cinket és béta-karotint, továbbá a természetes növényi tápanyagok kombinációját. Ezek fokozására sok zöldséget fogyasztok, minden vacsora után megiszok egy pohár vörösbort. Sokat tudnék mondani az antioxidánsok helyes és helytelen használatáról, mivel helytelen vagy túlzott adagolása inkább oxidáns, károsító hatással lehet, mint megelőző hatással.

- Az erős, izmos test építésében milyen szerepet játszik a táplálkozás?

- A helyes táplálkozás az egyetlen módja annak, hogy a gyakorlatok anabolikus hatását maximalizáld. Ha nem eszel helyesen, nem fogsz gyarapodni. Ennyire egyszerű. Engem nem érdekel, ki mit szed.
Például, vizsgálatok rámutattak arra, hogy a sportolóknak több fehérjére van szükségük, mint annak, aki a TV előtt gubbaszt egész nap. Ha nem növeled a fehérjebeviteled, az edzési erőfeszítésedet nem használod ki a legjobb módon. Ezen kívül fontos, hogy elégendő ún. „jó" zsírfélét juttass az étrendedbe.
Összességében elmondhatom, hogy az étrended makrotápanyag-bevitelének (fehérje, zsír, szénhidrát) intelligens manipulálásával az anyagcseréd elcsúszik az anabolikus válasz irányába, és a katabolikus választól távolodik, mivel mind a hormonokra, mind a növekedési tényezőkre hatást gyakorolnak a makro- és mikrotápanyagok, valamint bizonyos táplálékkiegészítők bevitele.

- Nevedhez fűződik az ún. "anabolikus étrend". Tudomásom szerint ez magas zsírtartalmú, alacsony szénhidráttartalmú étrendet takar. A sportolók számára ez formabontónak számít. Mi ennek az alapja, ez a módszer miért lehet jobb, mint a magas szénhidrát, magas fehérje és alacsony zsírtartalmú étrend?

- Sok szakirodalom a komplex szénhidrátok étrendbeli használatát támogatja. Azonban, úgy tűnik, sok ember szemellenzővel nézi ezt a kérdést. Amikor mindenki csatlakozik egy mozgalomhoz, hajlok azt a kérdést feltenni, hogy miért nem lehet valami jobb.
Ez a magyarázata annak, hogy miért alkottam meg az anabolikus étrendet. Úgy találtam, ha figyelmesen körbenéztél, az irodalom a zsírt tekinti a test fő energiaforrásának, nem a szénhidrátokat. Arra is rájöttem, ha drasztikusan csökkented a szénhidrátbevitelt, a zsírt elsődleges energiaforrásként égeted el. Ugyanígy, az alacsony szénhidráttartalmú étrend is hordoz magában bizonyos pozitív anabolikus hatást, amely nem volt látható a magas szénhidráttartalmú étrend esetében. Magas fehérjebeviteled legyen s akkor eléred az anabolikus étrendet. Kivéve, ha az inzulint akarod manipulálni vagy kihasználni annak anabolikus hatását, egy bizonyos ciklikusságot vezetek be az étrendben, mely megengedi a magas szénhidrátbevitelt két vagy ennél kevesebb napig- főként hétvégenként.

- Miként vélekedsz az Anabolic Burst Cycling Diet étrendről? E szerint néhány hétig magas kalóriát fogyasztasz, majd ismét néhány hétig alacsony kalória következik. Mindaz alapján, amit olvastam, rámutattál arra, hogy a kalóriák és makrotápanyagok ciklizálása hozzájárulhat az izomgyarapodáshoz. Te mit gondolsz?

- A makrotápanyagok ciklizálásának óriási potenciálja van. A makrotápanyag bevitel állandó változtatása arra kényszeríti a testet, hogy alkalmazkodjon és túlkompenzáljon. Ezek az előnyödre válhatnak az izomgyarapodás növelésében.
Torbjorn Akerfeldt, az ABC Étrend kapcsolható a nevéhez, egy intelligens elme. A közeljövőben vele szeretnék megírni egy könyvet az élelmiszerekben és táplálékkiegészítőkben található makrotápanyagok ciklizálásáról.

- Bizonyára tisztában vagy azzal, hogy egyre erősödő vita kerekedik az erőedzők körében sok témában. Ezek között szerepel a Mike Mentzer által propagált Heavy-Duty, egy szettel a kimerülésig edzésterv, mely hatékonyabb, mint a sok szettből felépülő edzés. Milyen edzési programot javasolsz a testépítőknek?

- Az elmúlt 30 évben mindegyiket kipróbáltam. Mindegyik beválik egy bizonyos mértékig, de az időzítés a lényeges. Például, a „Heavy Duty" méret- és erőnövekedéshez jó egy pontig. Lehetőség van könnyebb, magas ismétlésszámú és keményebb alacsony ismétlésszámú edzésekre is. Ám, ha bármelyiket is túl sokáig végzed, nem érsz el gyarapodást vagy megsérülsz.
Az a trükk, hogy a neked legjobban megfelelő edzési módszerhez folyamodj. Kétértelműnek tűnik? Nos, nem igazán az. Egyszerűen csak azt akarom mondani, hogy változtatnod kell az edzéseden, hogy ezáltal a testednek is állandóan alkalmazkodnia és növekednie kelljen. Az életmódot, étrendet és táplálékkiegészítőket is váltogatni kell. Épp egy cikken dolgozom, melyben a „Testépítés periodizációja" címmel az egész periodizációról nyújtok átfogó képet, valamint ennek gyakorlati oldaláról, azaz miként tegyük változatossá életünket azért, hogy a zsírmentes testtömeget maximalizáljuk és csökkentsük a testzsírt.

- Soha nem kötöttél hivatalos megállapodást mást lapokkal. Mindig is megtartottad a tisztes távolságot velük szemben. Miért éppen a Muscle Mediá-val dolgoznál kizárólagosan? Megértem, hogy a kísérleti- és alkalmazott tudományok tudományos tanácsadójaként fogsz dolgozni. Kétlem, hogy dolgoztál volna valaha egy táplálékkiegészítővel foglalkozó vállalatnak. Miért az EAS-t választottad? Miben tudsz nekik segítséget nyújtani?

- Bill Phillips, [az EAS tulajdonosa s egyben a Muscle Media alapítója és ex-tulajdonosa] és személyem éveken át kapcsolatban álltunk egymással. Tulajdonképpen emlékszem, hogy Bill egyik levelére válaszoltam, s Bill mindig nagyra értékelte a kutatásaimat, írásaimat, és közölte is velem, mekkora élvezettel olvasta a cikkeimet, vagy a hírlevelemet. Az évek folyamán egyre erősebb tiszteletet éreztem a bókjaiért és úgy éreztem, a jó irány felé tart, amely az én utammal párhuzamos. A hasonló gondolkodásmódunk, a két cégének sikere és a jó kapcsolatunk miatt természetes volt, hogy egyszer együtt fogunk dolgozni.
Amikor Bill megkörnyékezett, erőfeszítéseim viszonylag terméketlenek voltak. Darabmunkát végeztem a Muscle & Fitness, a Flex, a MuscleMag International, az Ironman számára, s a saját hírlevelem is megjelent Anabolikus Kutatási Szemle címmel (Anabolic Research Review). Dolgoztam az IDN-nek (International Design Nutritionals), amely a Nu Skin diviziója, és a Weider Nutritional csoportnak. Túlságosan töredezett volt mindez, nem kaptam elég elismerést, ugyanazokat a dolgokat sok formátumban kellett megismételnem. Most, hogy egy exkluzív szerződésben állok a Muscle Mediával és az EAS-szal, jobban tudok koncentrálni és több időt fordítok kutatásra és írásra, amelyeket nagyon élvezek.
Azonban ne értsd félre az EAS-szal és Muscle Mediával való kapcsolatomat. Noha szerződésben állok velük, mindent nyíltan megbeszélünk. Naponta folytatunk levelezést egymással, a működésébe jól belelátok, segítek minden Muscle Media szám tartalmánál a melléklet megszerkesztésében. Irigyelhetnek, hogy abban a helyzetben vagyok, hogy ilyen környezetben dolgozhatom, olyan termékekkel, amelyekben hiszek, és segíthetek mindkét cég jövőjének formálásában. Ha ezzel egyidőben pénzügyileg is sikeresek leszünk, ez már csak hab lenne a tortán.

- Nyilvánvaló, hogy kemény edzési programod van. Mennyi a testzsírszázalékod? A sokféle elfoglaltságod mellett mikor jut időd edzeni?

- A testzsírszázalékom kb. 8%. Mikor az alacsonyabb súlykategóriában versenyeztem, a testzsírszintem lement 3%-ra is. Ennél a %-os értéknél a hasizmok befeszítés nélkül látszottak.
Még ma is edzek minden héten. Úgy találom, hogy ha nem hagyok időt edzésre, akkor nincs is annyi energiám más dolgok elvégzéséhez sem. Tehát nálam nem vált be, hogy időhiányra hivatkozva ne eddzek.
Egyszerű az edzésem, ám számomra hatásos. Péntekenként keményen edzek, s három erőemelést végzek (csak az övet és a térdvédőt használom). Tehát mondjuk 4-5 szettet hajtok végre guggolásból, fekvenyomásból, és felhúzásból 2-5 ismétléssel, szettenként növelve a súlyokat, noha időnként egy ismétléses maximumra törekszem. Az utolsó kemény edzésemkor 500, 540, 570, 590 fontot csináltam guggolásból, 300, 320, 335, 345-öt fekvenyomásból és 520, 550, 575, 595-öt értem el felhúzásból.
Keddenként segítséggel edzek, minden egyes gyakorlatot megelőző bemelegítés után 5-8 ismétléses szettet 4-5-ször csinálom meg. Ezeket a gyakorlatokat hajtom végre: lábnyújtás, merevlábas felhúzás (comb-bicepszezés állva) kétkezes súlyzóval, vádliemelés, 45 fokos nyomás, tolódzkodás, kétkezes súlyzós bicepszezés, fordított kétkezes súlyzós bicepszezéssel és alkargyakorlattal, egykezes súlyzós áthúzás, és kemény evezés ülve. Egy ilyen edzés kb. 1,5-2 órát vesz igénybe.

- Noha 52 éves vagy, még ma is guggolsz 270 kg-mal. Ez igaz?

- Egy jó napon, különösen ha egyik fiam néz, a 270 kg fölé is elmegyek guggolásban. Fekvenyomásnál 157,5 kg-ot is kinyomok, és felhúzok 270 kg-ot a kb. 83,5 kg-ommal és 165 cm-es testmagassággal. Ha előjön a lumbágóm, tudod, az a hátfájás, akkor a legmagasabb érték, amit az előző gyakorlatokban képes vagyok megcsinálni, 45 kg alá esik.
Komolyra fordítva a szót. Véleményem szerint hat hónapig tartó kemény edzéssel, még ma is esélyes lehetnék az aranyéremre a világ erőemelő bajnokságán, a nyílt osztályban, nem a profik között. Valószínűleg akár most is helyem lehetne a kanadai nyílt erőemelő bajnokságon. Csak idő kellene ahhoz, hogy hozzászokjak a guggoláshoz használt öltözékhez és a fekvenyomó trikóhoz. Az évek alatt formában maradtam és mindig foglalkoztaott a visszatérés gondolata. Úgy tűnik, a vas sosem hagyja el a véred.

A Dr. Di Pasquale-lal folytatott beszélgetés után kavarognak a gondolataim. Ez az ember annyit tud az erőedzésről, a testépítésről, a sportolók teljesítményéről, hogy az szinte hihetetlen.



Kérdésed van a cikkel kapcsolatban? Tedd fel!

Ebben a rovatban kérdéseket csak regisztrált felhasználóink tehetnek fel!
Kérlek, jelentkezz be!

Nincs hozzászólás


Kosarad cart
A kosarad jelenleg üres
Kapcsolat
Tel:+36 20 225-0425
HelpDesk - ÁSZF - Szállítás és fizetés
(Egységesen 990.- | 25000.- Ft-tól ingyenes)
Shop.Builder tartalom ajánló
Drága az életmódváltás?
Komoly portálok boronganak a magyarok járványszerű elhízásán, és a cikkek írói fel szokták vetni a gazdasági szempontot:...
“Hogy össze van esve” - bodybuilding felvilágosítás
Két jelenség kapcsolódik itten össze kérem: az egyik pszichológiai, a másik meg a szaktudás kérdése. Vagy a józan észé....
Az egyik legjobb gyakorlat hátizomra: T-rudas evezés
Nehéz egy jó T-rudat találni, de jól csinálni a gyakorlatot se könnyű. Nagyjából mindenki pont a felét végzi el annak a...
Legfrissebb cikkek
Sötét november
Minél idősebb vagy, annál érzékenyebben érint a napfény hiánya, a világos órák rohamos megfogyatkozása. Ebben az időszak...
Az ember, aki legyőzhetné Khabib Nurmagomedov-ot
Khabib még sosem kapott ki MMA-ban. 28-0 a mérlege a profik között, ami egy egyedülálló rekord nem csak a UFC-ben, hanem...
Kardió gép - Melyiket válasszam?
Ha túl sok karidó gép van az edzőteremben, nehéz a választás. A Shop.Builder segít, hogy melyik kardió gépet érdemes has...
Edzőtermi segédeszközök - Kellenek?
Hogy mikor és melyik segédeszközt használjuk, arra Dudás Ádám Protein Buzz Team tag ad tanácsokat a sokéves edzőtermi ta...
Hasedzés hibák
Molnár Peti ezúttal kedvenc hasgyakorlatainak hibás kivitelezését mutatja meg, utána természetesen a helyeset is. ...
Shop.Builder Testépítő és Fitness Webáruház - Táplálékkiegészítők, kondigépek online vásárlása, rendelése. Kedvező árak, gyors házhozszállítás.
Üzemeltető: Shopbuilder Kft. · 6722 Szeged, Mérey u. 17. · Telefon: 20/225-04-25 (9-17 óra között) · E-mail: shop@builder.hu
Adatnyilvántartási azonosító: 01098-0001 · Adatvédelmi Szabályzat · Hatósági nyilvántartási szám: C/002 215/2003 · NAIH-113554/2017 · Online vitarendezési fórum
328 ms