Izoflavon mindentudó

Izoflavon mindentudó

2009-10-24 | 
 / 5.0
Értékeléshez kérlek jelentkezz be!

Mindenki olvashatta a különböző újságokban megjelent izoflavon-ekdizon propaganda cikkeket, melyek csodaszerekről, egyedülállóan hatásos anyagok táplálékkiegészítőként való megjelenéséről számoltak be. Ezek a cikkek ugyanazokból a forrásokból merítették információikat: az izoflavonokról szóló hetvenes évekből származó szabadalmakból, és a többi újságban, internetes honlapon megjelenő írásokból. A cél -mint minden új terméknél- a minél nagyobb forgalom volt. Ha példának okáért mondjuk a First magazin IV. évf.-2001/3, azaz 10. számának 48-51.oldalig tartó cikkét próbáljuk értelmezni, rögtön számos nehézségbe ütközünk: az csak egy bosszantó dolog, hogy a cikk leszögezi, hogy "Tagadhatatlanul az étrend-kiegészítés, kutatás és az új atlétikai teljesítményt fejlesztő tudományok terén is ők az elsők." tudniilik az amerikaiak, mindezt egy olyan vegyületcsoportról szóló cikkben, amelyet szerintük is a Chinoin kutatói fejlesztettek ki, majd a szabadalom lejártával Amerikában kerültek először táplálékkiegészítőként forgalomba. A legnagyobb vicc mégiscsak az, ahogyan (minden "ismeretterjesztő" műben) átfogalmazták az eredeti leírásokat, így a First-ben sportolókkal végzett 1-4 hónapos kísérletek eredményeként elért "7-20%-os szárazállomány növelés"-ről írtak az ipriflavon esetén, ami helyesen állatokon elvégzett kísérletek során mért 7-20%-os plussz testtömegnövelés (ez a plussz szó nagyon fontos) lenne 1-4 hónap alatt. Az MS. 15.szám hasonló tárgyú cikke itt 30 napos kísérletről ír, mivel a szabadalomban négy-öt sorral a táblázat felett tényleg szerepel harminc nap, egy másik kísérlettel kapcsolatban, vagy mert az 1-4 hónapos időtartamnál az egy hónap sokkal jobban hangzik. Ők a "testsúly-növekedési átlag" kifejezést használják. És mi van a szabadalmakban? Ott a "weight yield increasing effect", vagy a "weight-gain increasing effect" szerepel, ami leginkább (különösen mivel állatokról, állattenyésztésről van szó) hozamnövelő hatásként, súlyhozam növelő hatásként kellene szerepeljen. Ez egészen mást jelent, mint az az alábbiakból majd kiderül, ám az anyag sem ugyanaz, ami ezeket az eredményeket adta, mint amiről a cikkek szólnak (metoxy, ipri), de ezen már fenn se akadjunk. A félreértés oka, hogy az első szabadalmak több anabolikus hatású izoflavont ismertettek, amelyek külön-külön kerültek később bejegyzésre (lásd irodalomjegyzék szabadalmait). Az iprinél 20% hozamnövelő hatás a későbbiekben fel sem merült (a 3,833,730-as számú szabadalom után). Ha tovább elemezzük a First cikket, idézőjeles "kísérleti nyulakról" esik szó, akik 45 napos anabolikus izoflavon kiegészítés és edzés után tovább tudtak úszni, mondjuk nem 33 perccel mint írják (nincs lényeges differencia), de nem is sportolók, mint ahogyan azt érteni lehetne, hanem közönséges rágcsálók, patkányok. Lehetne ez, és az előbbi is egy valóban elvégzett új kísérlet, ahogyan sejteti a szöveg, de a továbbiakban is teljesen megegyeznek a cikk adatai a szabadalmak szövegével (katabolikus állapotú emberek néhány hét alatt 2-3kg-ot szedtek föl), csak éppen az adatok kerülnek más szövegkörnyezetbe, ezáltal nyerve új értelmet. A mellékhatás mentességet később tárgyalom.

Kommentár nélkül: MS.15.szám, 33.o.: oxigénfelhasználás növelése MyoMeth-nél (metoxy-ecdyson kombináció). Namármost az ipriflavont antianginás szerként azért akarták felhasználni, mert csökkenti a a szövetek oxigén igényét, így jobban elviselik az oxigén hiányt. A metoxy szabadalom szerint a metoxi-izoflavon: "The decrease of the oxigen consumption of the tissues influences hypoxial or hypercapnial states adventageously in certain cardiological and pulmonological symptoms.". Az én értelmezésemben ez az ellenkezője a cikkben található infónak. Az ecdyson is jó hatású a szívizomra, amely tulajdonság szintén nem az oxigénfelhasználás növelésében nyilvánul meg, de ha így volna, akkor is kétséges lenne az együttes hatás.

A témáról szóló cikkeket áttekintve hihetetlenül kevés tényt és hihetetlenül sok mellébeszélést, pontatlanságot találunk, amelynek okai között a nyelvi-fordítási nehézségeket is fellelhetjük, de az angol nyelvű írásoknak még ez a mentsége sem lehet meg.

A változatosság kedvéért lássuk most a tényeket!

Ha konkrét terméket említek, akkor a shop.builder.hu választékából indulok ki, mert itt minden (maradjunk talán a legtöbb-nél - a szerk.megj.) Magyarországra behozott izoflavon készítmény kapható. Egyes termékeket csak a többitől élesen eltérő tulajdonságai esetén emelek ki, általában nincs nagy különbség az árban és hatóanyagtartalomban.

A mesterséges izoflavonok története

Az izoflavon-kiegészítők története az 1930-as években kezdődött, amikor észrevették a fitoösztrogének által szarvasmarhákban (állattenyésztő források szerint juhokban) kialakuló betegséget, de sokáig nem gondolta senki, hogy ennek az ismeretnek nagyobb jelentősége lehet a jövőben. Feuer László, a Chinoin fejlesztési főmérnöke jól ismerte az anabolikus szteroidok, ösztrogének és antibiotikumok testtömeg növelő hatását, melynek segítségével javítható az állatok tápanyag hasznosítása, húshozama. Ezek egészségügyi okokból nem voltak alkalmazhatóak, mivel a húst fogyasztó emberre káros hatást fejtettek volna ki, ezért más anabolikus vegyületek után kellett nézni, és a természetes vegyületek ösztrogénhatása miatt az izoflavonokra esett a választása. A Budapesti Műszaki Egyetem Szerves Kémiai Tanszéke kapta a vegyületek előállítására a megbízást, ahol már a negyvenes évek óta folytak az izoflavonok szintézisével kapcsolatos kutatások.

Több hatásos vegyület lett szabadalmaztatva, néhány étvágycsökkentő-fogyasztó hatású anyagként (U.S.Pat.3,907,830), több pedig anabolikus és csontritkulás elleni szerként. A szabadalmak lejártával széleskörben elkezdték gyártani ezeket a hazánkban kifejlesztett de nem megfelelően menedzselt felfedezéseket. A szteroidok veszélyeit jól ismerték, mindegyik szabadalom megemlíti ezeket a kutatások motiválójaként, nem jelenthető ki ezért egyértelműen, hogy az anabolikus szteroidok elterjedtsége miatt nem kerültek anabolikumként orvosi felhasználásra.

Az FL113 és az 5-methyl-7-methoxy-isoflavone-az anabolikus izoflavonok

A kutatás során szintetizált vegyületeknek az FL jelzést és számot adtak, az FL113-as vegyület (ipriflavon, 7-isopropoxy-isoflavone) mutatta eleinte a legerősebb hatást. Ekkor 1974-et írunk. Kétszáznál több különböző vegyület került előállításra, amelyek közül sok az antibiotikumokhoz hasonló mértékben (5-10%, 15-20%) növelte az állatok tömegének gyarapodását -húshozam-, ilyen az 7-izopropoxi-izoflavon is, de néhány ösztrogén hatást is mutatott. Olcsó vegyületek voltak, hivatali nehézségek akadályozták meg az állatitakarmány adalékként való felhasználásukat. Ezzel persze nem találkozunk, ma mindenki a nehéz előállításról papol, lásd említett First írás. (A "bonyolult előállítás" ismertetése az Acta Pharmaceutica Hungarica idézett cikkeiben és a szabadalmakban megtalálható. Árban és hatóanyagtartalomban a jelen pillanatban véleményem szerint a Cytogen Iproxy terméke a leggazdaságosabb.) 1979 körül már az 5-methyl-7(ethoxy, methoxy, propoxy, stb.)-isoflavone-ok is kipróbálásra és szabadalmazásra kerültek, nagyon jó eredményeket mutatva. A fő jellemző itt az 5-metilcsoport és az ösztrogenitás megszüntetése a hasonló vegyületekhez képest. Az 5-methyl-7-isopropoxy-isoflavone, 5-methyl-7-(2-hydroxy-ethoxy)-isoflavone is ezek között az anabolikus anyagok között volt számos másikkal együtt, közülük a leghatékonyabbat, az 5-methyl-7-methoxy-isoflavone-t emelték ki az utóbbi években a táplálékkiegészítőket gyártó cégek.

Az étvágycsökkentő-fogyasztó hatású izoflavonok nagyon hasonló szerkezetűek az anabolikus izoflavonokhoz. Amennyiben tényleg annyira pozitívak a tulajdonságaik - és ezek egy részét a methoxyisoflavon is hordozza -, akkor előbb-utóbb a "csodálatos fogyasztó flavonok" is kaphatóak lesznek az étrendkiegészítő-boltokban. Előnyeik a feltételezett sejt-energiafogyasztás szinten való hatás (oxigénfelhasználás növelése), és a központi idegrendszer befolyásolásának hiánya. Elképzelhető, hogy mellékhatások miatt nem kerültek forgalomba.

[Az elnevezés nem valami nagy ördöngősség, a metán-methoxy, etán-ethoxy, propán-propoxy stb. sorozathoz hasonlóan nevezik el őket, attól függően hogy az oxigén hány szénatomos lánccal létesít kötést; a gyűrű atomjai belül csakúgy mint szteránvázanál, számozva vannak, a hetest már láttuk hol helyezkedik el, hát ezeknél a vegyületeknél az ötös szén atomon található metil -logikusan egy szénatomos- csoport a legfőbb jellemző; a 4', 7',' -vesszőt tartalmazó elnevezés az elálló gyűrű számozására utal, például a biochanin A (5,7-dihydroxy-4'-methoxyisoflavone) egy egészen más, ösztrogénhatású vegyület, így ha valaki a keresőbe methoxy isoflavone-t begépelve ösztrogénhatású anyagokra bukkan, ne lepődjön meg.]

   

Ipriflavon

A vizsgálati eredmények nem voltak egyértelműek, így bár az 5-methyl származékok néhány százalékkal mindig jobb eredményt adtak mint a 7-isopropoxy-isoflavon, a régebb óta ismert ipriflavon került előtérbe. Antianginás, oxigénfelhasználást javító hatása, mely a fizikai teljesítményre is pozitívan hat (patkány úsztatási kísérletek) és a kalcium visszatartást valamelyest fokozó hatása iránt nagyobb lehetett a kereslet mint anabolikus szerként való alkalmazása iránt (amelynél finanszírozási nehézségek voltak), ezért ebbe az irányba kutattak és fejlesztették tovább a felhasználás lehetőségeit.

Az ipriflavont kezdetben dadzeinből, a szója egyik izoflavonjából mesterségesen állították elő. A fitoösztrogének között is, akárcsak az androgén hatású anyagok között lényeges eltérés van a nemi jelleg kialakító hatás nagyságában (a fitoösztrogének százszor vagy még ennél is alacsonyabb mértékben hormon hatásúak a valódi női hormonhoz viszonyítva, viszont a bevitt dózisok is többszörösei lehetnek a női szervezet által termelt hormonmennyiségnek). Az ipriflavon tulajdonságai ebből a szempontból kedvezőek, szemben más izoflavonokkal, mivel a szervezet egészére nem fejtenek ki ösztrogén hatást, a valós ösztrogénhatások nagysága nulla. A 7-isopropoxy-isoflavone a csontritkulásban szenvedők -zömmel nők- gyógyítására használatos napi 3*200mg -os dózisban. A női nemi hormonoktól különbözik a hatásmechanizmusa: segíti a kollagén képzést és elősegíti egy osteoblast sejtvonal osztódását (az ösztrogének gátolják a csontot lebontó osteoclast sejtek működését, segítik a Ca visszatartást, míg az androgén hormonok a csontszövet építő osteoblastokra is pozitív hatással vannak, ezért androgéneket is adhatnak osteoporozis esetén). Szinergizmus lép fel ösztrogén és ipriflavon együttes adásakor (csontritkulás terápiájában). Fájdalomcsillapító hatást igazoltan csak csonttöréseknél mutatott, de tartós fülzúgás kezelésére is alkalmazták már jelentős erdményekkel. Kiegészítőként férfiak a fő felhasználók, kellemetlen mellékhatásokról mint pl. gynecomastia azaz nőies mellnagyobbodás, mellbimbó érzékenység nem, csak izom növekedésről (nagyobb nitrogén visszatartásról) számoltak be. A sportolók az orvosinál nagyobb adagot használnak. Felszívódva az ipriflavon nagyrésze a first-pass effektus során metabolitjaira bomlik (7db), amelyek többsége (5db) megtartja aktivitását (legalábbis a csontépülésre kifejtett hatását; a maradék két metabolitot a kis vérkoncentráció miatt nem sikerült vizsgálni). A bevitt vegyület gyorsan felszívódik: 40%-a a széklettel (föleg a fel nem szívódott ipri), a többi (metabolit) a vizelettel hamar kiürül a szervezetből, olyannyira, hogy a szedés abbahagyása után hét nap elteltével már nem mutatható ki a szervezetből. Gyorsan átalakul és nem halmozódik fel a szervezetben, ezért biztonsággal alkalmazható akár fiatal kortól is (a kutatásokat a csontritkulás megelőzésével kapcsolatban folytatták). A jobb hasznosulás miatt ajánlott étkezés után bevenni, naponta legalább háromszor, mivel ezáltal magasabb koncentráció jön létre a vérplazmában. A 40% nagyon magas veszteség, ezt egyes szerzők szerint 20%-ra lehet csökkenteni az előbb említett étkezés utáni bevétellel. A hasonló szerkezet miatt feltehető, hogy a methoxyisoflavon is jobban hasznosul étkezés után bevéve. Mind az ipriflavonnál, mind a methoxi-izoflavonnál radioaktív molekulákkal figyelték a szervezeten belüli eloszlást, metabolizmust és kiürülést. Az ipriflavon jelentős része nem szívódik fel, ha ez a probléma a methoxynál is fellép, hipotézis szinten elfogadható, hogy a melléjük adott felszívódást segítő anyag, a lizofoszfatidil-kolin növeli a hasznosulásukat (ez az IsoStack kombinált ipri-metoxy-ecdyson készítményben található, chrysinnel, tribulussal együtt; az LPC vitatott vegyület -lásd Táplálkozás II.cikk-, az összeállítás pedig férfiakra szűkíti le a felhasználást; hatóanyagtartalmát tekintve jó készítmény, de csak kombinációban más gyártók termékeivel, mert napi három kapszulánál nem szabad többet bevinni a speciális összetétel miatt).

 

Mellékhatások nem gyakoriak de előfordulhatnak (14-16%-ban), a fő tünetek az emésztőrendszerre korlátozódnak, a többi tünet sokkal ritkább. Gyomorfájdalom, teltségérzet, hányinger, hányás, bőrpír, szapora szívdobogás, fejfájás, szédülés a fő jelek, de a vérkép bizonyos apró eltérését is leírták ipriflavon-kezelés következtében, ám ennek (az irodalom szerint) nincs jelentősége, csakúgy mint a májra-vesére gyakorolt hatásnak sem. A fehérvérsejtszám csökkenés esetleges megjelenése miatt vannak akik nem ajánlják immunhiányos állapotokban. A kialakult állapot hosszabb-rövidebb idő alatt rendeződik. Az emésztőrendszeri tünetek a bevitel lecsökkentésével, majd fokozatos növelésével (ha nem is minden esetben) kiküszöbölhetőek. Mivel ezek nem erős és a szedés felfüggesztésével szinte egyidőben elmúló tünetek, ezért nagyon pozitívan ítélik meg az ipriflavont, még ha a csontokra gyakorolt hatása nem is túl nagy (kimutatható, de a hormonális kezelésekhez képest csekélyebb). Toxikuságot állatkísérleteknél több gramm/testtömegkg-os adagolásban találtak - 3-4g/ttkg - a különböző vegyületeknél.

21 pak. 
 / 4.2
 
13 290 Ft

Az acenokumarol (Syncumar) hatását az ipriflavon fölerősíti, az antikoaguláns-véralvadásgátló mennyiségét együttes alkalmazáskor csökkenteni kell. Azért is fontos ez, mert mellékhatásként hosszantartó Syncumar-kezelésnél csontritkulás léphet fel, ez hormonpótló terápiával nemigen befolyásolható, mivel az ösztrogénkezelés növeli a trombózis kialakulásának esélyét, tehát ugyanoda lyukadnánk ki. Ezért lehet fontos az ipriflavon alkalmazása. Külön érdekesség, hogy az antibiotikumok is fokozzák az acenokumarol hatását, ami egy újjabb közös pont az antibiotikumok és az ipriflavon között. A theophyllin-nek és asztma gyógyszereknek, amelyek ezt tartalmazzák, abnormálisan magas vér koncentrációja jöhet létre, mert gátolja, csökkenti a lebontást, ezzel szintén vigyázni kell. Hasonló szerkezetű vegyületekkel is előfordulhat ugyanez. Nem biztos hogy minden gyógyszer interakciót ismerünk, ezért gyógyszerszedők a Forduljon kezelőorvosához, gyógyszerészéhez (ha ért hozzá...ha hallott erről...!) tanácsot fogadják meg a biztonság kedvéért.

Őszintén szólva az ipriflavont -bár testsúlynövelő és antianginás hatása is van- leginkább a csontritkulás kezelésére használják, a legtöbb cikk nem is említi anabolikus hatását, talán mert nem erre koncentrálnak a vizsgálataik...

Annakidején összevetés készült anabolikus szteroidokkal is, és azt találták hogy ugyanolyan dózisban nem erősebb a szteroid hatása. Kórosan sovány embereknél néhány hét alatt 2-3 kg-os növekedést értek el alkalmazásával. Emberek kezelésésre 0,2-100mg/kg-s dózisban javasolták, ez tehát 100kg-os embernél akár 10gramm/nap is lehetne. Reálisan ennél jóval kisebb, napi 1000-2000mg-os össz izoflavon dózis alkalmazható (1000mg-ot ajánlottak a leírásokban), magában vagy rokon vegyületekkel (methoxyisoflavone), vitaminkeverékkel együtt vagy nélkül, szájon keresztül bejuttatva, tablettaként, oldatban stb.

Metoxi-izoflavon

Az 5-metil-7- metoxi-izoflavon tulajdonságai közül nézzük az igazolt pozitív tulajdonságokat: javítja a tápanyagok hasznosulását, bejutását a szervezetbe, elősegítve a tömeg nagyobb arányú növekedését ugyanannyi idő alatt és tápanyagbevitel mellett. A leírás szerint roborálószerként alkalmazható gyermekgyógyászatban is, mivel mentes a mellékhatásoktól. Jóval anabolikusabb az ipriflavonnál, étvágycsökkentő hatása is van, de előnyösebb a hagyományos étvágycsökkentőknél (különösen a régebbi típusúaknál), mert nem rendelkezik idegrendszeri hatásokkal. További pozitív tulajdonság a koleszterinszintet csökkentő hatás, ami miatt alkalmazható a magas koleszterinszinttel járó betetgségekben. A kálcium, nitrogén, foszfor, kálium visszatartása ugyanúgy megvan mint iprinél, csak erőteljesebben. A napi adagolást 3x10-100mg-ban határozták meg, "ami nem korlátozó érték", tehát ennél magasabb adagok is fogyaszthatóak.

A folyékony metoxy termékeket sublinguális alkalmazásra, nyelv alóli felszívódásra fejlesztették ki, hogy kikerüljék a máj first-pass lebontó mechanizmusát. Elképzelhető hogy hatékonyak, de árban nem annyival olcsóbbak, hogy megérné ezeket fogyasztani: a kísérleteket sima orális-enterális felhasználáskor jelentős eredményeket mutattak, általam nem ismert konkrét adat más módon való alkalmazás anabolikus hatásának nagyságáról. A folyékony kiegészítőknél pedig sok esetben alacsony a hatóanyag koncentráció, ami hátrány lehet.

Mellékhatásokról nincs tudomásom, de az ipriflavonnál sem szerepelnek ilyenek a szabadalom dokumentációkban. Nyilvánvaló az ok: nem került tényleges (orvosi) emberi alkalmazásra, nem végeztek komoly, többezer embert érintő vizsgálatokat. Aki gyógyszert szed, legyen óvatos.

Öntsünk tiszta vizet a pohárba!

Nógrádi Mihály neve az ipriflavonnál és a methoxynál is szerepel a szabadalmakon és sok egyéb cikk mellett társszerzője az "Az ipriflavon története" című cikknek, mely szerint az ipriflavon....

Az ipriflavont mint az antibiotikumokkal megegyezően anabolikus anyagot írták le a Chinoin kutatói, a methoxyisoflavont pedig ennél jóval hatékonyabb anyagként dobták be a hazai táplálékkiegészítők piacára. Állattenyésztéssel foglalkozó könyveket fellapozva az antibiotikumok fejlődő (!nem kifejlett!) állatoknál 6-10%, 15-20%-os plussz testtömeg növekedést, hozamnövelést idéznek elő. Mire akarok kilyukadni? A fölemlegetett metoxyisoflavone-nal végzett kísérletek kifejlett és kevésbbé gyors anyagcseréjű állatoknál körülbelül ugyanezt a 6-12%-os plussz testsúllynövekedést mutatják, akárcsak az ipriflavon vagy az antibiotikumok, az idézett kísérletek nagyobb része pedig nem is pontosan azonos szerkezetű anyagokkal lett lefolytatva. Ezért nem tárgyalom a 7-20%-os súlynövekedéseket, de azért sem, mert 1-4 hónap alatt elért plussz súlynövekedésről van szó minden forrás szerint; az MS.15. számában hivatkozott 4,163,746 US. szabadalomban nem emítenek 15-20%-os növekedést, csak 9-10% növekedést, csirkékben, 5 hét alatt és más állatokban, csak a "Feuer, L. et al. U.S. Patent# 3,833,730 September 3, 1974 Animal feed containing 7-isopropoxy-isoflavone", ,,Feuer, L. et al. U.S. Patent# 3,949,085 April 6, 1976

Anabolic-weight-gain promoting compositions containing isoflavone derivatives and method using same" és az ennek a kutatásnak a folytatásaként bejegyzett "Feuer, L. et al. U.S. Patent# 4,166,862 September 4, 1979"-es számú szabadalomban, és néhány , ezek alapjául szolgáló régebbi kutatásban szerepelnek ezek a számok, amelyekből viszont az derül ki, hogy ezek más szerkezetű, 2 helyzetű metil csoportot valamint nitro vagy halo csoportot is tartalmazó vegyületek; az utóbbi szabadalomnál egy hónappal előbb bejegyzett "Feuer, L. et al. U.S. Patent# 4,163,746 August 7, 1979 Metabolic 5-methyl-isoflavone-derivatives, process for the preparation thereof and compositions containing the same"-szabadalom végül nyilván valóan tudatosan lett szétválasztva és nem pedig összekötve a fentebb már említett szabadalmakkal. Ez utóbbiban található az 5-metil-7-metoxi-izoflavonnal és rokonvegyületeivel végzett kutatások, amelyben 9-10%-os plussz testtömeggyarapodásokról esik szó. Itt összevetés is készült az ipriflavon és a methoxyisoflavone hatásosságáról. Ezek szerint csak 2-3%-nyi plussz testtömeget lehet elérni metoxyisoflavone-nal és változataival az ipriflavonhoz képest, ugyanitt szereplő adatok szerint a duplája is lehet az elérhető plussz testtömeggyarapodás az 5-metil izoflavonoknál (8-10% körül, ipriflavon kb. 4-6%), de szó sincsen akár az ipriflavon, akár a metoxi-izoflavon 15-20%-os növekedést előidéző hatásáról. Ha az ipri 7-20%-ot hozna, akkor a metoxi minimum 20-30%-os eredményt adna. Ezek alapján vonja le mindenki maga a konzekvenciákt!

....Szóval visszatérve a kiinduló pontra, az említett cikk ("Az ipriflavon története") szerint azért sem került takarmányadalékként alkalmazásra az ipriflavon -melynek anabolikussága a többi vegyülettel összevetve nem volt egyértelműen a legnagyobb-, mert anabolikus hatását csak nem ideális körülmények között tartott állatoknál (és embereknél? a fenti, katabolikus állapotban lévő embereken elvégzett vizsgálat is hasonló személyeken készült!) jelentkezett. És ezt olyan ember jegyzi másokkal együtt, aki egyike a leghozzáértőbbeknek ezen a területen. Ha ez így van, felmerül a kérdés vajon mindkét vegyültre igaz-e ez? Erre vonatkozóan nincs információm, de egyik vegyület sem terjedt el anabolikumként a mostani reklámhullámot megelőzően, az állattenyésztésben az általam ismert szakkönyvek és szakemberek szerint nem tudnak róla, nem foglalkoznak alkalmazásának lehetőségeivel. Az elgondolodtató, hogy mennyire katabolikus állapot a testépítés, mennyire lehetnek "ideálisak" az állapotok egy magát nagy terhelésnek kitevő, esetleg nem megfelelően táplálkozó embernél. Betegség után, nem megfelelő alvás, étkezés, túledzettség, gyakori nehéz edzések esetén mindenképpen érvényesülnek ezeknek a vegyületeknek az előnyei (gyors súlynövekedés), de gyakorlati tapasztalataim alapján ennek megfelelően óriási változásokat nem mindenki fog tapasztalni, van aki csak egy-két kilogrammot fog gyarapodni a nem éppen olcsó kúra után, mások elérhetik a kívánt eredményeket.

Figyelembe kell venni azt, hogy egy hízlalt borjú napi súlygyarapodása !!!!0,8-1,4-1,6kg-2kg!!!!, és a sokszor idézett kísérletek egy részét borjúkon és kifejlett marhákon végezték el. Ez a növekedés persze nem színizom, de az ember ideális genetikai, alkati adottságokkal, megfelelő edzéssel, étkezéssel is csak havi néhány kg izmot szedhet fel, ami keveseknek adatik meg. És nagyon eltérő szám havi 30 kg-os vagy nagyobb testtömeg-emelkedés további 5-20%-al való növelése, vagy a havi 2-3kg-os ideális eredmény némi javulása. Merthogy a 10% növekedés nem a kindulási testtömeghez képest, hanem az ugyanolyan körülmények között hízlalt, azonos korú, kiindulási súllyú fejlődésben lévő állatokhoz van arányítva, kifejezve. Ez természetes, hiszen a 440 grammos csirkék 5 hét alatt majdnem megháromszorozták a súllyukat -többszáz százalékos növekedés-, viszont a végsúlyok között 8-10% differencia volt, a kontrollcsoport, a hatóanyagot nem kapott állatok végső tömegét 100%-nak tekintve, tehát körülbelül 100 grammot szedtek föl plusszban. A felnőtt ember növekedési üteme ennél jóval kissebb, nem kell magyaráznom, hogy esetében a tényleges izomtömegnövelő hatás méréséhez nagyobb és komplexebb kísérletekre lenne szükség. Azonos arányok csecsemőknél-gyermekeknél volnának várhatóak, nem pedig sportolóknál, vagy csak erőteljes tömegnövelés esetén.

*Lábjegyzetbe tettem az antibiotikumok hozamnövelő, testtömegre gyakorolt hatásáról az adatokat, aki további infokat akar, olvassa át.

Ekdiszteroidok

Az ekdiszteroidok megérnének egy külön cikket, most mégis ismertetem őket, azon egyszerű okból, hogy sok kiegészítőben kombináltan alkalmazzák ezeket a szintetikus izoflavonokkal. Az is indokolja a közös tárgyalásukat, hogy szintén anabolikus és hasonlóan széles körben alkalmazható, biztonságos anyagok.

Az ekdiszteroidok megismerése olyan hormon utáni kutatással indult amely a rovarok vedlését szabályozza. Az ekdizon szerkezetét 1965-ben sikerült kideríteni. Növényekben is megtalálhatóak, ráadásul nagyobb koncentrációban és szerkezeti változatosságban mint állatokban. Ma már száznál több fitoekdiszteroidról tudunk, ennek az az oka, hogy a fejlődés hormonális változásainak megzavarásával a növények a rovarok ellen védekeznek.

Az ecdysteron, béta-ecdyson, 20-hidroxiekdizon szteránvázas vegyület mint neve is mutatja. A rebarbara fajok és még nagyon sok növény a természetes forrásai, például csekély mennyiségben a spenótban is megtalálhatóak ekdiszteroidok. Hazánkban is beszerezhetők gyógynövénykészítmények, melyek hatásukat az ekdiszteroid-tartalomnak köszönhetik, ilyenek például a Leuzea carthmoides-gyökér (0,2%-os ekdiszteroid koncentráció) tartalmú teák. Nemi jelleget kialakító hatást nem írtak le erről a rovarokban hormonként jelenlevő vegyületcsoportról. Gerincesekben hormonhatással nem rendelkeznek viszont fokozzák a fehérjeszintézist, erősítik az immunrendszert, csökkentik a koleszterinszintet, antidepresszáns és roboráló hatásúak, védik a májat és a vesét. A 20-hidroxiekdizon, ponaszteron, inokoszteron fokozza a fehérjeszintézist, míg egerekben a 20-hidroxiekdizon hatásosabb volt mint ugyanilyen dózisú metandrosztenolon és a nem edző egerek teljesítményét is javította, szemben a szteroiddal ami csak az edző egerekre hatott. Mind az ekdizon, mind a turkesztron erősen anabolikus. A kóros vércukorszint rendezésére is képes a 20-hidroxiekdizon, de a normál vércukorszintre nincsen hatása. Patkányokon 5-50mg/kg-os egyszeri, vagy napi 5mg-os dózisban kifejezetten érvényesült az ekdizon májvédő hatása. Fájdalomcsillapító és gyulladásgátló hatást is feljegyeztek róluk.

Antioxidáns hatásuk nem erőteljes, de ez is növeli az egészségre gyakorolt pozitív hatásukat. Égési sérüléseknél felületi kezelésre is alkalmaznak ekdizon tartalmú gélt, de psoriasis kezelésére is használnak olyan növényi kivonatokat melyeknek ez az aktív összetevője. A 20-hidroxiekdizon a vékonybélből lassan szívódik fel, a szervezetben 9 óra alatt csökken felére a koncentrációja a kiválasztás következtében. Az ekdiszteroidok kevéssé mérgezőek: egerekben az egerek 50%-át elpusztító adag szájon át bejuttatva több mint 9gramm/kg (körülbelül 200mg 20grammos egérrel számolva, tehát a testtömeg 1%-ának megfelelő mennyiségben, ami egy 80 kilogrammos embernél 800 gramm lenne hasonló arányoknál) 20-hidroxiekdizonnál és körülbelül ugyanennyi inokoszteronnál is, amely már a kiegészítők alkotórészeként is előfordul. Nyulakon intravénás 20hidroxiekdizon 100mg/kg os dózisban nem volt toxikus. Étkezés előtt ajánlott bevenni, napi 15-60mg-os mennyiségben fogyasztják tonizálószerként, míg kiegészítőkből ennek többszörösét is bevihetjük. A testzsírszázalékot csökkentik, az izomtömeget jelentősen növelik (szintén fejlődésben lévő állatoknál jellegzetes). Az étkezés elötti bevétel eltér az izoflavonoktól, ezért a külön ekdiszteroid készítmények jobbak lehetnek. Az inokoszteron és ekdizon a Syntrabol-ban találhatóak meg együtt a hazánkban kapható kiegészítők közül.

* Hozamnövelők

Az állatoknak adott antibiotikumok maradéka allergizáló, toxikus lehet a fogyasztókra. További veszély a mikrobák ellenállóképességének, rezisztenciájának kialakulása, ezért hozamnövelésre csak emberen nem alkalmazott antibiotikumok használhatóak. Emberen azért sem használuk anabolikus szerként antibiotikumot, mert egyrészt állatokban a bélflóra stabilizálásával, módosításával fejtenek ki többek között anabolikus, jobb tápanyagértékesítő hatást (plussz a takarmányigény is csökken), másrészt mert mellékhatásaik hallásromlás stb. is lehetnek, ami ugye nem egy lényeges szempont a levágásra kerülő állatoknál, de nálunk nem kifejezetten előny. Állatokon erre a célra a bacitracint, flavomycint stb. használják (az anabolikus flavon kísérleteknél is használtak kontrollként és az izoflavonok mellett bacitracint, a vitaminkeverék részeként). Pulykák antibiotikumkezelése 15-20% súlygyarapodás többletetet hoz létre. Takarmányértékesítésük 5-8%-al javul. Sertésben 10-15% növekedési ütem növelés tapasztalható alkalmazásukkor. Idősebb állatokban kevésbbé hatnak a testtömegre az antibiotikumok. Inzulin hatású szerekkel is kísérleteztek 30-40%-os súlygyarapodás többletet elérve! Pajzsmirigy gátlás is nagyon jelentősen hízlal, de ugyan ki akarna egy gondolkodásában és életfunkcióiban gátolt valaki lenni? Ennyi talán elég, hogy felvillantsuk milyen közegben születtek meg a fent tárgyalt felfedezések, és hogy mennyiben tér el hatásuk más hasonló célból bevetett szerektől.

Tihanyi András

Források

Irodalom

  • Dr. Baintner Károly: Gazdasági állatok takarmányozása 3, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1967
  • Bányai Zsuzsanna: Az ipriflavon helye az osteoporosis terápiájában, Acta Pharmaceutica Hungarica 65. 229-232. 1995.
  • B. Kovács Attila: Az ipriflavon klinikai vizsgálatai, Acta Pharmaceutica Hungarica 65. 223-228. 1995.
  • Dr.Bodó Imre-Dr.Dohy J.-Dr.Hajas P.-Dr.Keleméri G.:Húsmarhatenyésztés, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1985
  • Feuer, L. et al. U.S. Patent# 3,907,830 September 23, 1975 Isoflavon derivatives
  • Feuer, L. et al. U.S. Patent# 3,864,362 Febr. 4., 1975 Iso flavones
  • Feuer, L. et al. U.S. Patent# 4,166,862 September 4, 1979 Animal feed containing anabolic isoflavones
  • Feuer, L. et al. U.S. Patent# 4,163,746 August 7, 1979 Metabolic 5-methyl-isoflavone-derivatives, process for the preparation thereof and compositions containing the same
  • Feuer, L. et al. U.S. Patent# 3,949,085 April 6, 1976 Anabolic-weight-gain promoting compositions containing isoflavone derivatives and method using same
  • Feuer, L. et al. U.S. Patent# 3,833,730 September 3, 1974 Animal feed containing 7-isopropoxy-isoflavone
  • Dr. Garai János: a fitoösztrogének bemutatása, , Komplementer Medicina, 2001. V. évfolyam 3. szám 42-46
  • Lányi György-Nógrádi Mihály-Ecseryné Puskás Marian-Hermecy István: Az ipriflavon története, Acta Pharmaceutica Hungarica 65. 191-194. 1995.
  • Lévai Ferenc-Szatmári István: Az ipriflavon metabolizmusa, Acta Pharmaceutica Hungarica 65. 215-218. 1995.
  • Lévai Ferenc-Szatmári István: Az ipriflavon farmakokinetikája, Acta Pharmaceutica Hungarica 65. 219-222. 1995.
  • Pongrácz Zita-Blazsó Gábor-Báthori Mária, Az ekdiszteroidok szerepe és jelentősége, különös tekintettel a humánterápiára, , Fitoterápia, V. évf. 3-4.
  • Dr. Sandra Sándor:A fitoösztrogének szerepe a csontritkulásban, Komplementer Medicina, 2001. V. évfolyam 3. szám 48-50
  • Takarmányozástan, szerk.:Dr. Schmidt János, Mezőgazda Kiadó, 1993
  • Dr. Wolfner András: Magyar gyógyszer először japánban-az ipriflavon története, Élet és tudomány, 34, 1067-1069, 1993

Angol cikkek, monográfiák

  • Ipriflavone in the Treatment of Postmenopausal Osteoporosis: A Randomized Controlled Trial. JAMA 2001 Mar 21;285(11):1482-1488 (ISSN: 0098-7484)
  • Ipriflavone: An Important Bone-Building Isoflavone, Kathleen A. Head, N.D. Alt.Med.Rev. No evidence for the in vivo activity of aromatase-inhibiting flavonoids.
  • Saarinen N, Joshi SC, Ahotupa M, Li X, Ammala J, Makela S, Santti R. Institute of Biomedicine, University of Turku, Kiinamyllynkatu 10, FIN-20520, Turku, Finland.
  • Phytoecdysteroids: biological effects, application in agriculture and complementary medicine (as presented at the 14-th Ecdysone Workshop, July, 2000, Rapperswil, Switzerland).Kholodova Y. Palladin Institute of Biochemistry, National Academy of Sciences of Ukraine, Kyiv.
  • Effect of ecdystene on parameters of the sexual function under experimental and clinical conditions, Mirzaev IuR, Syrov VN, Khrushev SA, Iskanderova SD.Eksp Klin Farmakol 2000 Jul-Aug
  • The effect of an ipriflavone-containing supplement on urinary N-linked telopeptide levels in postmenopausal women. Halpner AD, Kellermann G, Ahlgrimm MJ, et al. J Womens Health Gend Based Med 2000;9:995-998.
  • Ipriflavone, a synthetic phytoestrogen, enhances intestinal calcium transport in vitro. Arjmandi BH, Khalil DA, Hollis BW. Calcif Tissue Int 2000;67:225-229.
  • The synthetic phytoestrogen, ipriflavone, and estrogen prevent bone loss by different mechanisms. Arjmandi BH, Birnbaum RS, Juma S, et al. Calcif Tissue Int 2000;66:61-65.
  • Szóbeli közlések, szakirodalom: köszönöm D., MM. és no.1.A.-!


Kérdésed van a cikkel kapcsolatban? Tedd fel!

Ebben a rovatban kérdéseket csak regisztrált felhasználóink tehetnek fel!
Kérlek, jelentkezz be!

Nincs hozzászólás


Kosarad cart
A kosarad jelenleg üres
Kapcsolat
Tel:+36 20 225-0425
HelpDesk - ÁSZF - Szállítás és fizetés
(990.- Ft | akár már 7000.- Ft-tól ingyenes)
Shop.Builder tartalom ajánló
Narancsos csirke ázsiai módra
A Builder Gasztro 101. adásában a távol-keletre utaztunk, és egy ázsiai narancsos csirkével igyekeztünk feldobni a csirk...
Az egyoldalú testépítő étkezés
Unod, hogy önjelölt szakértők próbálják megmagyarázni Neked, hogy a testépítő étrend az haszontalan, unalmas és egyoldal...
Ferde vállnyomógép
Talán ismered már a Mens Mentis által importált Hoist edzőtermi gép márkát: ez a cég világ életében extravagáns gépeket ...
Legfrissebb cikkek
Hogyan eddzünk teniszkönyökkel a teniszkönyök ellen?
Ha teniszkönyök mellett szeretnél edzeni és kigyógyulni belőle, akkor hasznodra válhat ez a cikk. Másnak már segített....
Edzés a B-oldalon túl
"_A b oldal (angolul b-side vagy flipside) az 1950-es évektől kezdődően kiadott 7"-es kislemez azon oldalát jelölte, ame...
Molnár Peti: mit egyél? - és mit ne!
Molnár Peti ezúttal a kajáról oktat, érdemes megfogadni a tanácsait akkor is, ha diétázol! ...
Csajok a teremben 7: Válledzés
Az esztétikus női fizikumnak ugyanúgy része a kerek vállizom, mint a formás fenék és a comb. Itt van néhány gyakorlat, a...
Testépítő vs. erőemelő, CrossFit-es, súlyemelő: ki az erősebb?
Zseniális anyagra bukkantunk a bodybuilding.Com-on, ahol összemérték különböző sportolók erejét. Nézzük meg, ki az erőse...
Shop.Builder Testépítő és Fitness Webáruház - Táplálékkiegészítők, kondigépek online vásárlása, rendelése. Kedvező árak, gyors házhozszállítás.
Üzemeltető: Shopbuilder Kft. · 6722 Szeged, Mérey u. 17. · Telefon: 20/225-04-25 (9-17 óra között) · E-mail: shop@builder.hu
Adatnyilvántartási azonosító: 01098-0001 · Adatvédelmi Szabályzat · Hatósági nyilvántartási szám: C/002 215/2003 · NAIH-113554/2017 · Online vitarendezési fórum
273 ms