Fascia – Az izompólya és benne az egyetlen izom - 1. rész

2020-02-28 | 
 / 4.8

Értékeléshez kérlek jelentkezz be! Belépés/Regisztráció

A test egyik olyan rendkívül érdekes, a második idegrendszerünkként is emlegetett, még viszonylag ismeretlen alkotó részével foglalkozunk most, ami a testépítés és izomépítés szempontjából is rendkívül fontos szerepet játszik. Mit szólnátok, ha kijelentenénk, hogy mindösszesen csak egy izmunk van? És most nem az agyunkra gondolok, haha.

Úgy tűnik, a témánkkal kapcsolatos, a közelmúltban folyamatosan napvilágot látott új információkra – Tom Myers: Anatomy Trains – a gyógytornászok, terapeuták például gyorsabban reagáltak a saját szakterületükön, mint a testépítés világa, de ez nem jelenti azt, hogy számunkra ne rejtene számtalan kiaknázható előnyt ennek a témakörnek az egyre mélyebb felfedezése, megismerése és megértése.

De, hogy pontosan miről is van szó? Nem másról, mint a szerveinket, csontjainkat és minden egyes – vagy éppen az egyetlen összefüggő nagy – izmunkat körülvevő kötőszövetről: az izompólyáról, latin nevén a fascia-ról.

A pólyás korú izompólya

Szinte hihetetlen, de az orvostudomány eddig alig foglalkozott a testünk ezen részével, mert úgy gondolták, hogy ez a kötőszövet, ami harisnyaként mindent körülölel a szervezetünkben, csak valami „csomagolás”-féle és valószínűleg semmilyen komolyabb funkciója nincsen.

Pedig nagyon is van, és ahogy egyre jobban kezdjük megismerni a fascia-t, válik egyre világosabbá, hogy mennyire összetett és lényeges dologról van szó.

Változó idők

Talán azért is került egyre inkább górcső alá testünk ezen alkotóeleme, mert nem csak az életmódunk, de ehhez mérten fizikailag mi magunk is nagyon megváltoztunk az elmúlt majd’ 100 évben.

Az 1930-as évekig például nem volt ismert a jelenkor egyik leggyakoribb gerincbetegségének, a porckorongsérvnek a fogalma, mert egyszerűen olyan ritkán fordult elő ez a betegség, hogy nem volt szükség foglalkozni vele. Azt hiszem, azt nem nagyon kell bizonygatni, hogy manapság hány ember küzd valamilyen gerincproblémával. De nem volt ám ez mindig így, csak ma már ez tűnik természetesnek.

Egyszerűen rávilágítva a lényegre: míg régen a gyerekek libát kergettek, ami a testnek egy természetes funkcióként volt „értelmezhető”, addig ma már iskolába járnak, később pedig felnőtté válva a legtöbben ülő munkát végeznek, ami a szervezet számára egy nagyon természetellenes, kóros funkciót jelent. Ha viccesek szeretnénk lenni, akkor mondhatnánk, hogy tessék csak megkérdezni egy gyereket, hogy mit csinálna szívesebben: iskolában roskadna, vagy inkább a réten kergetné a libákat? Bár humorosnak tűnik, de azért valójában a gyerekek ösztönösen tudnak ám valamit.

Ezekben a mozgás – vagy inkább természetes mozgást mellőző – pozíciókban (iskolapad, munkahely) tartósan fennálló stresszhatás, feszültség, túlhúzás terhe nehezedik a testünk bizonyos részeire (gerincoszlop, csigolyák, nyak, ínak, ízületek, izmok, stb.), amit érzékelnek a fascia érzőidegei és intelligens szervként elkezdenek alkalmazkodni a fokozódó terhelési viszonyokhoz.

De ne is rohanjunk még ennyire előre a liba után!* Próbáljunk meg higgadtan szemlélődni ülő munkánk végzése közben.

Ki az a Tom Myers?

Ha fascia téma, akkor Tom Myers nevét kell elsőként megemlíteni. Tom Myers ugyanis az elsők között volt, akik a fasciával komolyabban foglalkozni kezdtek és elkezdték vizsgálni és megérteni a mozgásszervi problémák holisztikus mivoltát.

Nagyon fontos kijelentés következik, amit érdemes többször is elolvasni és értelmezni, mielőtt tovább haladnánk. Ez nem „csak” mozgásszervi és stabilitási aspektusból, de a testépítés szempontjából is hihetetlenül fontos:

Amíg a klasszikus anatómia 600 különböző izomról beszél, addig sokkal helyesebb azt mondani, hogy egy izom oszlik 600 zsebre a fascia hálón. Az izmok szétválasztásának illúziója a sebészkésektől ered, hiszen ott a fascia síkok mentén vágnak. Ez azonban nem szabad, hogy elterelje a figyelmünket az egységes egészről!

Hogy kicsit mi, a testépítés szerelmesei is tovább boncolgassuk ezt a kijelentést: arról van szó, hogy tulajdonképpen nem az egyes izomcsoportokra edzünk külön-külön, hanem minden egyes alkalommal az egyetlen, összefüggő teljes izomstruktúránkat mozgatjuk meg, aminek bizonyos részeit épp jobban aktivizáljuk, mozgatjuk, de az hatással van a teljes egészre.

Ebben a cikkben is utaltunk már arra, hogy egy adott izomra végzett gyakorlat végrehajtása során bizony sok-sok más terület is nagyon lényeges szerepet kap. Hiába mondjuk azt például, hogy csigás lehúzás tricepszre, miközben ott számtalan más területnek is fontos szerepe van (váll-, hát-, lábizmok, stb.).

Vannak gyakorlatok (pl. az erőemelő gyakorlatok), ahol jobban ismerjük, jobban „elfogadjuk”, hogy milyen sok izmot megdolgoztat az az egyetlen gyakorlat illetve mozdulatsor, de még ezekben az esetekben sem gondolkodunk elég rugalmasan, hiszen valójában arról van szó, hogy ilyenkor is a teljes izomstruktúránkat hozzuk mozgásba, nem csak annak egyes külön részeit.

Nem véletlen, hogy Tom Myers a téma nagy szakértője így fogalmaz:

A fascia a mozgás/stabilitás egyenletének hiányzó eleme.”

Hoppá! Tehát akkor mi is a fascia?

Ezek után érdemes egyet hátralépni és immáron az új információk tudtában elölről kezdeni megismerni, hogy miről is van szó.

A fascia latin eredetű szó, jelentése szalag, kötés.

A rostok között található fehér hártya a fascia, a testet felépítő háló, aminek rengeteg funkciója van. A kötőszövet testen belül gyakorlatilag mindenhol megtalálható, a szívünktől az ereinkig mindent beburkol és összeköt, így mondhatjuk, hogy a testünk lágyrészeinek a támasztó állványzatát ez a kötőszövet alkotja.

Sűrű kollagén rostokból áll, fő alkotója a kollagén, az elasztin és a reticulin rostok. Folyamatos áramlásban, mozgásban van és szállítja a folyadékot (többek között az agyi-gerincvelői folyadék is ide szívódik fel) a testben és tartja rugalmasan azt, összetartja, harisnyaként körülveszi az izmokat, izomrostokat, idegeket, rostokat, csontokat, vérereket, szerveket választ el és tart össze.

Mivel ez egy csúszós, erős, nyálkás réteg, segít abban, hogy azok a részek, amiket elválaszt egymástól, azok akadálymentesen tudjanak elmozdulni egymáson és egymás mellett a mozgások végrehajtása közben. Az izmoknál lehetővé teszi, hogy teljes mozgástartományban és minden irányba mozoghasson, nyúljon és visszatérhessen a normál állapotába.

Minden izmot körülvesz.

Rugalmas anyag, de nem olyan rugalmas, mint az izomrost, mert így tudja csak megvédeni azt a túlnyúlástól.

Azt is érdemes tudni a fascia-ról, hogy lassabban képes csak nőni, mint az izom, ezért – úgy, mint az ízületek és inak esetében is – türelmesnek kell lenni, amikor izomtömeget szeretnénk növelni, hogy ne legyen sérülés.

Egy érzékelő szerv, ami izmoktól függetlenül is képes reagálni és összehúzódni az őt ért ingerre úgy, hogy nincs szüksége a tudatunk vezérlésére.

Na és kezd már-már tiszta sci-fivé válni a dolog, ugyanis…

…a fascia egy olyan egységes hálózat, amelyben a sejtek folyamatosan kommunikálnak egymással a testben levő folyamatokról. Az információ átvitele 3-szorosan gyorsabb a test pontjai között, mint az idegrendszer esetében. Ezért szokták második idegrendszernek is hívni.

Ráadásul kiváló öngyógyító tulajdonságai vannak.

Fascia for president

Ha még ez mind nem lenne elég, hogy észrevegyük, mennyire fontos az izompólya, akkor nézzük meg további, az izmokra gyakorolt pozitív hatását:

  • Rugalmasság, segít az izmok visszahúzásában,
  • illetve, ha a rugalmassági határain túlhúzzuk, akkor tárolni is tudja az új pozícióját…

…egyébként a fascia-nak talán ez az egyik olyan tulajdonsága, amit már a testépítésen belül is kihasználnak az FST-7 módszerrel. Például azzal teszik mindezt, hogy egy gyakorlat után hosszú másodpercekig még megfeszítve tartják a célzott területet az izomstruktúrában, amivel lokálisan az izompólyának a releváns részeit is stimulálják, pozitívan hatva ezzel a rugalmassági határaira és a tárolási képességére.

Összegzés:

Egy rövid gondolattal zárnám a cikk 1. részét. A mozgásterápiában ismert a mondás: a funkció meghatározza a struktúrát, magyarul, amire használod a rendszert, az olyanná alakul és olyan közegben tökéletesen is működik. Ez testépítő szemszögből megállja a helyét, de azért a következő cikkben megpróbáljuk majd kivesézni, vagyis „kifasciázni”, hogy valójában mennyire tökéletes az a tökéletes, milyen problémák merülhetnek fel, és hogyan lehet rájuk megoldásokat keresni és találni.

Forrás:
Tom Myers: Anatomy Trains


Shop.Builder Testépítő Webáruház havi legolvasottabb cikkei
A saját testsúlyos edzést mindenki ismeri. Már csak azért is, mert már az iskolában megtanították mindenkinek, hogyan kell felülést, fekvőtá...
Kevesebb tudomány és több ösztönösség, az Arnold-korszak diétája. Miképpen táplálkoztak akkoriban a testépítők, és milyen módszereket követt...
A hát egyik alapgyakorlata - a felhúzáson túl persze - a húzódzkodás. Jól csinálni persze baromi nehéz, mivel a nagy dög testünk fel kell hú...
Nincs még egy izomcsoport, mely annyira mellőzött lenne, mint az alkar. A vádli persze versenyben van, de vádlizni még mindig több embert lá...
Ez volt az első olyan hétvége a COVID-19 világjárvány utáni karantén óta, hogy élőben zajló, igazi testépítő versenyt láthattunk. A Tampa Pr...
A tricepsz egy méltatlanul kezelt izomcsoport. Bár a kar tömegének nagyobb részét a tricepsz adja, mégis, az esetek többségében a bicepsz ed...
Íme a Shop.Builder-en kapható akciós termékek összegyűjtve, egy helyen! Nem kell keresgélned az oldalon, itt megtalálsz mindent, ami érdekel...
A dihidrogén monoxid egy igen rég elfelejtett, alul értékelt, de valójában esszenciális kiegészítő. Ez a közismertebb nevén a H2O, vagyis ví...

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban? Tedd fel!

Ebben a rovatban kérdéseket csak regisztrált felhasználóink tehetnek fel!
Kérlek, jelentkezz be!