Aszpartám

Aszpartám

2015-03-12
 / 4.8
Értékeléshez kérlek jelentkezz be!
Biztonságos?
  • Az eddigi, kontrollált kutatások nem találtak egészségkárosító hatást a javasolt határértékek betartása mellett
Ismertető

Mi az az aszpartám?

Az aszpartám egy nem szacharid típusú, mesterséges édesítőszer. Az aszpartám egy egyszerű vegyület, amely a béltraktusban a következő összetevőkre bomlik: aszparaginsavra, fenilalaninre – ezek aminosavak -, valamint metanolra. Ezt követően a szervezet ezeket az összetevőket ugyanazon anyagcsere-folyamatok során szívja fel és hasznosítja, mint amikor azok a mindennapi élelmiszerekből származnak.

Az aszparaginsav egy természetben előforduló aminosav, minden fehérje egyik építőköve. Úgynevezett nem esszenciális aminosav, ami azt jelenti, hogy nem szükséges a jelenléte a táplálékban, mert az emberi szervezet a táplálék egyéb komponenseiből elő tudja állítani. Számos biokémiai, élettani folyamatban tölt be nélkülözhetetlen szerepet.

A fenilalanin egyike az esszenciális aminosavaknak, azaz mivel az emberi szervezet nem képes előállítani, a táplálékkal kell bevinni a szükséges mennyiséget. Egyebek között az idegrendszer működésében játszik fontos szerepet. Egyes – szerencsére kevés – ember szervezetéből genetikai okok miatt hiányzik egy bizonyos enzim, így nem képesek a fenilalanin átalakítására. Ezt az állapotot fenilketonuriának nevezik, és hazánkban minden újszülöttet rutinszerűen szűrnek rá. Ha ezt az állapotot nem kezelik, mentális retardációhoz vezethet. Az evvel a génhibával rendelkező személyeknek figyelniük kell a fenilalanin bevitelüket, ezért az aszpartámmal készült élelmiszereken a világon mindenhol feltüntetik, hogy fenilalanin-forrást tartalmaz.

A megszokott élelmiszerek (tojás, tej, hús, hal, sajt, gyümölcs és zöldség) fogyasztása során ugyanezen összetevőkből sokkal nagyobb mennyiség kerül a szervezetbe. Példaként elmondható, hogy egy adag tejben 8-szor több fenilalanin, és 13-szor több aszparaginsav van, mint, egy azonos adag, 100%-osan aszpartámmal édesített üdítőitalban. A mindennapi élelmiszer-összetevők anyagcsere-folyamatainak ismeretében az aszpartám biztonságos, és nem rendelkezik az egészségre káros hatásokkal.

A metanol gyakran megtalálható élelmiszereinkben. Az, hogy a metanol nagy mennyiségben mérgező közismert. Ez a „nagy mennyiség" több 10 grammot jelent. Az alábbi táblázat mutatja, hogy mennyi metanol jut a szervezetbe egy doboz aszpartámmal készült üdítőital, ill. azonos mennyiségű gyümölcslevek elfogyasztásával.

Diétás üdítő (0.33 l-es doboz) 0,024 gramm
Narancslé 0,018 gramm
Almalé 0,021 gramm
Szőlőlé 0,046 gramm
Paradicsomlé 0,085 gramm
A fenti kis mennyiségeket a máj minden ártalmas hatás nélkül lebontja és kiválasztja.

Bár vannak arra különféle konspirációs teóriák, és némely esetben kutatások is, melyek megkérdőjelezik biztonságosságát, azonban a legfrissebb kutatási eredmények szerint az aszpartám egy biztonságos édesítőszer a jelenlegi mértékű felhasználás mellett.

Mesterséges, tehát káros?

Ez egy széles körben elterjedt tévhit. Mi is számos kérdést kapunk pl. a vitaminokról, hogy az adott kiegészítőben mesterséges vagy természetes vitamin van –e – bár sok esetben mikor visszakérdezünk, igazából nehezen tudják meghatározni, mit is jelent a „természetes” szó. Attól hogy valami természetes, még nem lesz egészséges – gondoljunk csak ak természetben megtalálható megannyi méreganyagra – de még ami alapesetben nem lenne mérgező, túlzott mennyiségben már lehet az. Még közönséges konyhasóból is lehet halálos mennyiséget elfogyasztani. Ez ugyanígy igaz a mesterséges anyagokra is. Attól, hogy valami mesterséges, még nem szükségszerűen mérgező vagy káros. Természetesen ezek az anyagok is túladagolhatók, szedhetők vagy fogyaszthatók helytelenül, még akkor is ha egyébként ártalmatlanok, helyesen alkalmazva. Az aszpartám esetében ez úgy jelentkezik, hogy szó szerint lehetetlen olyan sokat fogyasztani belőle, hogy ártalmas legyen. Az élelmiszer adalékanyagok felhasználásának szabályozása úgy történik, hogy az elfogyasztott adalékanyagok mennyisége ezen a biztonságos tartományon belül legyen.

Ellentmondások

A aszpartámot övező ellentmondások már az engedélyezési procedúra közben tapasztalt egyes szabálytalanságok napvilágra kerülésekor felmerültek, a ’70-es években ill. ’80-as évek elején, amikor is egyes állítások szerint az aszpartám előállítója egyes információkat elhallgatott az aszpartám biztonságosságával kapcsolatosan.

Az elmúlt években számos kutatócsoport, többek között a francia élelmiszerbiztonsági intézet is amellett tette le a voksot, hogy az élelmiszerekben található aszpartám rákkeltő hatású. Ugyanakkor szintén szakmai körökben sokan vitatták ezt, és további kutatásokat kezdeményeztek.
Emellett, ezzel nagyjából egy időben, elkezdett terjedni az az azóta valószínűleg már mindenki által olvasott, sajnálatosan félrevezető és megalapozatlan információkat közvetítő internetes lánclevél, melynek alapjául egy aszpartám ellene aktivista írása szolgált, és ami megalapozta a manapság oly széleskörű bizalmatlanságot az aszpartámmal szemben.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének sajtóközleménye szerint az Egyesült Államokban egy öt éven át folyt vizsgálat során, melybe összesen több mint 500 ezer főt vontak be, azt vizsgálták, van-e összefüggés az aszpartám tartalmú üdítőitalok fogyasztása és az agy, illetve vérképző rendszer daganatainak kialakulási gyakorisága között. A vizsgálatban a szénsavas üdítőitalokat, gyümölcsleveket, jeges teát, valamint aszpartámmal édesített kávét és teát vették górcső alá. Külön szempont volt, hogy milyen gyakorisággal és mennyit fogyasztottak ezekből, illetve, hogy az italok mennyi édesítőszert tartalmaztak. A vizsgálati csoportok kialakításának szempontjai között szerepelt a résztvevők életkora, neme, etnikai hovatartozása, testtömeg indexe, a dohányzás, és cukorbetegség előfordulása.

Az ötéves felmérés során a kutatók a vizsgált csoportok egyikében sem találtak összefüggést a daganatok kialakulási gyakorisága és az aszpartám tartalmú italok fogyasztása között.

Fogyasztása

Egy 2 dl-es üdítő 120 mg aszpartámot tartalmaz, egy liter pedig 600mg-ot. Az USA-ban az átlag fogyasztók naponta 200mg aszpartámot fogyasztanak el. Egy 75 kg-os felnőtt számára kb 21 üveg üdítőt kellene elfogyasztania, hogy elérje az FDA által támasztott 50mg/kg-os határértéket, ami esetében 3750 mg lenne. Az aszpartám fogyasztását célzó kutatások szerint még a nagy üdítőfogyasztók is bőven a határérték alatt maradnak. Az Európai Únió Élelmiszerek Tudományos Bizottsága 2002-ben arra a következtetésre jutott ,hogy bár nagyon magas dózisban okozhat kisebb egészségügyi problémákat, a normál mértékű fogyasztás mellett az aszpartám nem okoz egészségkárosodást.

Biztonságosság és analízis

Egy 2007-es jelentésben, melyet az European Society for Medical Oncology (ESMO, Európai Klinikai Onkológiai Társaság) Annals of Oncology szaklapjában publikáltak, olyan Olaszországban végzett kísérleteket tekintettek át, melyek az 1991 és 2004 közötti rákos megbetegedéseket célozták, és arra jutottak, hogy nincs összefüggés a szacharin, az aszpartám és az egyéb édesítők fogyasztása, valamint a gyakoribb rákos megbetegedések kialakulása között.

2006-ban az US National Cancer Institute (US Nemzeti Rákbetegek Intézménye) egy több, mint 470.000 férfi és nő bevonásával végzett kísétrletben azt találta, hogy nem volt statisztikailag szignifikáns összefüggés az aszpartámfogyasztás és a leukémia, limfóma vagy agytumorok kialakulása között. A kutatásban azt hasonlították össze, hogy mennyi aszpartámmal édesített üdítőt ittak meg az alanyok 1995-ben vagy ’96-ban, és hogy ehhez képest mennyien lettek rákosak az ezt követő 5 éven belül. Az eredményt megkérdőjelezték, mivel a nem üdítőitalokból származó aszpartámfogyasztást nem ellenőrizték, nem becsülték meg az alanyok korábbi aszpartám fogyasztásának mértékét, és nem volt olyan alany, aki gyermekkora óta fogyasztja az aszpartámot (az alanyok 49 év felettiek voltak, az aszpartámos üdítők pedig csak 15 éve vannak jelen a piacon). A levélben arra a következtetésre jutottak hogy ez a kutatás nem alkalmas a hipotézisek tesztelésére.

Két széles körben kritizált, és később figyelmen kívül hagyott kísérletben az Európai Ramazzini Onkológiai és Környezettudományi Alapítvány (ERF) azt találta, hogy az alkalmazott aszpartám dózistól függetlenül, statisztikailag megnőtt a kísérleti patkányokban a rosszindulatú daganatok mennyisége, így arra a következtetésre jutottak, hogy az potenciálisan rákkeltő hatású, még normál dózisban is. Az alapítvány állításainak felülvizsgálata után a European Food Safety Authority (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, EFSA) és a U.S. Food and Drug Administration (FDA)[62] érvénytelenítette az eredményeket, és nem találták indokoltnak a korában megállapítot határértékek módosítását. A kutatásban olyan hibákat vétettek, mint: az aszpartámot kapó patkányök öregebbek voltak, mint a kontroll csoport; A „Corticella” étrend összetétele ismeretlen maradt, ahogyan az aszpartám adagolásának módja is, ami akár tápanyagbeli hiánytüneteket is eredményezketett; nem voltak megfelelően randomizálva az állatok; nincs információ az aszpartám tárolásának módjáról; túlzsúfolt elhelyezés és ezzel párhuzamosan a karcinogéán fertőzések gyakorisága; és a U.S. National Toxicology Program ráadásul azt találta, hogy az ERF hiperpláziákatt tévesen rosszindulatú daganatként azonosított. Az FDA bekérte a kutatás adatait és felajánlotta a szövetek átvizsgálását, de a Ramazzini Alapítvány nem küldött el minden adatot, szövetmintát pedig egyáltalán nem. A kapott anyagok alapján az FDA úgy találta, hogy az adatok nem támasztják alá a kutatás eredményeként közzétett állításokat. Egyes kutatók egy újabb ERF kutatás mellett tették le a voksukat. Két kutató is egy újabb kutatásra hivatkozik, mely alapján az aszpartám gyártásában részt vevő munkásokra leselkedő potenciális veszélyekre hívják fel a figyelmet. Szerintük az FDA fontolóra vehetné egy jövőbeli, az aszpartám gyártásában résztvevő munkásokat célzó epidemológiai kutatás anyagi támogatását.

Az New Zealand Food Safety Authority (Új-Zélandi Élelmiszerbiztonsági Bizottság, NZFSA) ugyancsak megkérdőjelezi a Ramazzini kutatások eredményeinek hitelességét, mivel szerintük a kutatásokat olya módon végezték, hogy abból semmilyen módon nem lehet az aszpartám mérgező hatására következtetni. Az eredményekből szerintük csak az szűrhető le, hogy az aszpartám biztosságos, mivel az aszpartámot fogyasztó patkányok – még ha magas dózisban is kapták – ugyanolyan sokáig éltek, mint társaik, annak ellenére hogy a határérték olykor 100-szorosát kapták minden nap, egész életük során. Ha az aszpartám valóban olyan mérgező lenne, mit azt állítják, logikus lett volna, hogy ezek a patkányok rövidebb ideig éljenek. Így a tudósok által közzétett következtetés nem áll összhangban a kísérlet adataival.

A legtöbb kutatásban nem találtak bizonyítékot az aszpartám fogyasztásából eredő egészségkárosodásra, mégis, egyes tudósok további kutatásokat szorgalmaznak, hogy kiderüljön, van-e összefüggés az 1982 és 1992 között megnövekedett számú agytumorok, limfómák, és az aszpartám fogyasztás között. Bár egyes embereknél az aszpartám kiválthat migrénes fejfájást, ezt megtehetik más adalékanyagok is, és a kutatási eredmények nagy általánosságban arra utalnak, hogy az aszpartám nem okoz fejfájást sem.

Az aszpartám mérgező hatását célzó hipotézisek az aszpartám három bomlástermékére van kihegyezve. Azonban ezek áttekintése megint csak azt bizonyította, hogy az aszpartám, és anyagcseretermékei biztonságosak, és nincsenek kedvezőtlen mellékhatásaik.

Metanol és formaldehid

Az aszpartám kb 10%-a metanollá bomlik le a vékonybélben. A metanol nagy része hamar felszívódik és formaldehiddé, aztán hangyasavvá alakul. Az aszpartámot ellenzők némelyike tévesen azt állította, hogy ez aztán metabolikus acidózist okoz. Az aszpartám emésztése nem károsítja a szervezetet, mivel az így szervezetbe jutó metanol túl kismennyiség ahhoz, hogy megzavarja a normál fiziológiai folyamatokat, emellett a metanol és a formaldehid az emberi anyagcsere folyamatok velejárói, melyeket az erre alkalmas enzimek aztán lebontanak, és végül, egyes gyümölcslevekben és alkoholos italokban jóval több metanol van, mint amennyi az aszpartám fogyasztása okán szervezetünkbe jut.

Rágcsálókon végzett kutatásokban, melyek során radioaktívan megjelölt aszpartámot, juttattak az állatokba, a fogyasztást követően a radioaktív jelet mutató fehérjét és DNS-t mutattak ki az agyban, májban, vesékben, és más szövetekben, 20mg/kg és 200mg/kg-os mennyiség esetén egyaránt. Azonban itt nem kifejezetten a formaldehid mennyiségét vizsgálták, hanem csak egyes metanol bomlástermékeket.

Fenil-alanin

Az aszpartám 50%-a fenilalaninné alakul a bomlás során. Ez egyike a kilenc esszenciális aminosavnak, és a tirozin aminosav prekurzora. Az aszpartám fogyasztásából eredő fenilalanin szint növekedés elhanyagolható, és a kutatások nem is találtak bizonyítékot ennek hatására a neurotranszmitterek szintjére, vagy bármi egyéb elváltozásra. A fenilalanin csak akkor okozhat mellékhatásokat ha hosszabb ideig van kitéve a szervezet a magas fenilalanin koncentrációnak.

Aszparaginsav

Az aszpartám 40%-a aszparaginsavvá alakul. Ez ugyancsak egy aminosav, mely magas koncentrációban excitotoxinkánt működik, mely az agyi és idegsejteket károsíthatja, de az aszparaginsav normál esetben a transzporterek nélkül nem tud átjutni a vér-agy gáton.

Az emberek és egyéb főemlősök kevésbé érzékenyek az excitotoxinokra mint a rágcsálók, így az emberekre vonatkozó biztonságosságról nehéz véleményt alkotni, mivel a magas dózisú excitoxin kísérleteket rágcsálókon végezték. Az aszparaginsav vérplazma szintjének emelkedése az aszpartám fogyasztás hatására azonban olyan csekély, hogy ne ad okot aggodalomra.

Aszpartil-fenilalanin diketopiperazin

Az aszpartil-fenilalanin diketopiperazin, ami egy diketopiperazin fajta (DKP) olyan termékekben keletkezik, melyek aszparátmot tartalmaznak, és melyekben az aszpartám az idő múlásával elkezd lebomlani. . Például a kutatások alapján egy szénsavas üdítőben 6 hónap elteltével a benne lévő aszpartám 25%-a alakul DKP-vé.

Egyes kutatók szerint a DKP-nek ez a fajtája egy nitrozációs folyamaton mehet keresztül a gyomorban, ami olyan kemikáliák keletkezéséhez vezet, melyek agytumort okozhatnak. Mindazonáltal az aszpartám gyomorbéli nitrozációja nem produkál agytumort okozó kémiai anyagokat. Ráadásul ebből a kémiai anyagból egészen minimális mennyiség keletkezik csupán. Sajnos a DKP ezen formájáról nagyon kevés kutatási anyag áll rendelkezésre. Azonban egy kutatás során azt találták, hogy egy egy napon keresztül tartó kitettség nem okozott mellékhatásokat.

Inzulinrezisztencia

Egyes aszpartám ellenes kritikusok, különösen azok, akik a különféle diétás körökben mozognak, azt állítják, hogy az aszpartám súlynövekedést, elhízást okozhat az inzulinszint növelésén keresztül. Ők azt állítják, hogy az aszpartám – kalóriamentessége dacára – a szervezetet inzulinkiválasztásra készteti. Ha ez igaz lenne, akkor az aszpartám fogyasztása inzulinrezisztenciát, súlynövekedést, és akár kettes típusú diabéteszt válthatna ki – azza olyan betegségeket, melyeket a diétás üdítőitalok fogyasztásával éppen elkerülni igyekszünk. Azonban a legújabb kutatások arra mutattak rá, hogy az aszpartám nem növeli meg sem a vércukor, sem az inzulinszintet, így nem köthető össze az inzulinrezisztencia ill. a cukorbetegség kialakulásával.

Repülési teljesítmény

Egy 1991-ben végzett kutatás, melyet az Aviation, Space, and Environmental Medicine folyóiratban publikáltak, azt közölte, hogy kétségek merültek fel az aszpartámfogyasztás biztonságosságára vonatkozóan pilóták esetében (anekdoták szerint zavarta a pilóták koncentrációs képességét), azonban egy kettős vak kísérletben nem találtak összefüggést az aszpartámfogyasztás és a pilóták teljesítménye között. 1992-ben az USA Légierő Flying Safety magazinja egy cikket közölt, melyben ugyancsak anekdotikus aggályokat fejeztek ki az aszpartámfogyasztás és a pilóták teljesítménye között – a cikk szerint azok a pilóták, akik aszpartámos üdítőitalt fogyasztottak repülés előtt, jóval nagyobb eséllyel vannak kitéve az olyan problémáknak mint a flicker vertigo vagy a látás romlása.

Depresszió

1994-ben egy kettős vak kutatásban, melyet az Institutional Review Board végzett, 8 depressziós páciens tüneteinek növekedését az aszpartám fogyasztásával magyarázták. Ebből kiindulva a kutatók a depresszióban szenvedő betegek számára az édesített üdítőitalok kerülését javasolták. Független szakértők azonban óva intenek mindenkit, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le egy kontrollálatlan kísérletből. Egyúttal felhívják a figyelmet arra is, hogy „Bár a gyártók által szponzorált, pozitív eredménnyel záruló kutatások kétségkívül léteznek, ez ugyanúgy igaz a másik oldalra is, azokra, akik mindenáron bizonyítékot szeretnének szolgáltatni az élelmiszeripari adalékanyagok káros hatásaira”.

Linkek

Források:
Wikipédia
http://www.weborvos.hu/
http://geographic.hu

...És ahol az aszpartámot ellenzik:
http://www.lowcarb.hu/cikkek/egeszseg/az.aszpartam-titok.htm
http://www.kincseslada.hu/aktualis/content.php?article.29
http://www.nibiru.hu/aspartame.html



Kapcsolódó cikkek
Szacharin
Mi a szacharin? A szacharin volt az első mesterségesen előállított édesítőszer, 1879-ben fedezték fel. Hozzávetőlegesen 300-500-szor édesebb a cukornál....
Eritritol (eritrit)
Az eritritol ((2R,3S)-bután-1,2,3,4-tetraol) egy ún. cukoralkohol, melyet John Stenhouse brit kémikus fedezett fel 1848-ban. Az Európai Unióban 2003-ban hagyták...
Cukrok és édesítők! Mégis mit eszünk valójában? 3. rész
A cikksorozat első részében megismerkedtünk a cukorfélékkel, cukorhelyettesítő tápanyagtartalmat képviselő és energiát biztosító anyagokkal, míg a második részb...
Cukrok és édesítők! Mégis mit eszünk valójában? 4. rész
A cikksorozat előző részeiben kiveséztük a kalóriaértéket képviselő cukorféléket és cukorhelyelyettesítőket, a mesterséges édesítőszereket és a polialkoholokat....

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban? Tedd fel!

Ebben a rovatban kérdéseket csak regisztrált felhasználóink tehetnek fel!
Kérlek, jelentkezz be!

jozsef_8c3abd (2015-09-09 19:47:10)  
like_button dislike_button
 
„Dosis sola facit venenum!” A mennyiség teszi a mérget...elvileg 450 éve tudjuk.
tamas_430d56 (2014-06-16 21:48:36)  
like_button dislike_button
 
1-2 hónapja ettem utoljára aszpartám tartalmú kiegészítőt, nem tudom hogy kivátlhatja-e később is hatását, de mostanában kezdtem ell rosszul lenni. Fejfájások, hányinger, zsibbadás indokolatlanul.
Moderátor megjegyzése:

Elég valószínűtlen, hogy köze lenne hozzá.

ene (2014-03-11 04:38:01)  
like_button dislike_button
 
A tapasztalataim szerint nincs semmi káros hatása az aszpartámnak. 17 éve fogyasztok napi rendszerességgel coca cola light/ zéró üdítőt. Nem mondom, hogy ez a legjobb módja a folyadék pótlásnak, de szeretem. Napi 2-3 litert iszom belőle. Rendszeresen járok különböző szűrő vizsgálatokra és teljesen egészséges vagyok! Nem tapasztaltam semmiféle nem kívánatos mellékhatást sem.
zion (2012-06-24 05:54:18)  
like_button dislike_button
 
Ez a szar igenis nem kicsit, hanem kurvára mérgező, saját börömön tapasztaltam nagyon, durván.. iszonyat fejfájás, kurva magas vérnyomás, még szemüveget is csináltattam mert autóvezetésnél már kellett, én barom. amióta csak olyat eszem, iszom amiben nincs benne, 1 hét alatt totál helyreállt minden, ott baszott át a dolog, hogy a számát (e951) nem ismertem...
Rosewilldecay (2012-01-25 22:57:49)  
like_button dislike_button
 
Kérlek titeket az "aszpartamsav"-t javítsátok már át aszparaginsavra. Az a helyes megnevezése. És fontos megjegyezni hogy fenilketonuriában szenved?kre igenis káros a fenil-alanin, mivel a szervezetük nem tudja ezt az aminosavat lebontani.
Moderátor megjegyzése:

Javítva.

"A fenilalanin egyike az esszenciális aminosavaknak, azaz mivel az emberi szervezet nem képes el?állítani, a táplálékkal kell bevinni a szükséges mennyiséget. Egyebek között az idegrendszer m?ködésében játszik fontos szerepet. Egyes – szerencsére kevés – ember szervezetéb?l genetikai okok miatt hiányzik egy bizonyos enzim, így nem képesek a fenilalanin átalakítására. Ezt az állapotot fenilketonuriának nevezik, és hazánkban minden újszülöttet rutinszer?en sz?rnek rá. Ha ezt az állapotot nem kezelik, mentális retardációhoz vezethet. Az ezzel a génhibával rendelkez? személyeknek figyelniük kell a fenilalanin bevitelüket, ezért az aszpartámmal készült élelmiszereken a világon mindenhol feltüntetik, hogy fenilalanin-forrást tartalmaz. " ez pedig szerepel a cikkben....



Kosarad cart
A kosarad jelenleg üres
Kapcsolat
Tel:+36 20 225-0425
HelpDesk - ÁSZF - Szállítás és fizetés
(990.- Ft | akár már 7000.- Ft-tól ingyenes)
Shop.Builder tartalom ajánló
Erőemelés - a testépítés és a sportolás alapja
A cikkből kiderül, hogy mi az erőemelés, mi a Wilks-formula, miben segít az erőemelés a testépítőknek és bármilyen más s...
Stretching - Mikor, miért, hogyan?
A nyújtás fontosságáról sokszor megfeledkezünk, ami óriási hiba. Íme néhány ötlet, ha valóban mindent megtennél a fejlőd...
Kurkuma - ne dőlj be a teleshopnak, de ez tényleg jó!
Elsőre humbug gyógynövénynek, vagy valami nyuggercuccnak tűnik, de rendkívül hasznos kiegészítő, mert két dolgot is tud ...
Legfrissebb cikkek
Gumiszalaggal a feszes, formás fenékért
Egyszerű, de annál hatékonyabb farizom gyakorlat, mely akár otthon vagy a szabadban is elvégezhető. ...
Szeretnél valamit, ami igazán üt?
Itt egy radikális edzés előtti formula, amit Kiss Jenő kifejezetten a nagy izomcsoportok edzéshez ajánl: ...
Ne hallgass rájuk! 1. rész
Korszakváltásban vagyunk, ami az emberi testről, egészségről, sportélettanról és táplálkozásról való tudásunkat illeti. ...
Variációk vacsorára
Nem tudod eldönteni, mit egyél vacsorára mondjuk egy kiadós edzés után? Jól jönne pár ötlet? Segítünk, méghozzá nem egy ...
Mr. Olympia 2019 - Esélylatolgatás 1. rész
A 2019-es Mr. Olympia előtt körbenéztünk, kiknek sikerült kvalifikálni, kik nem lesznek ott, és hogy ki mennyire esélyes...
Shop.Builder Testépítő és Fitness Webáruház - Táplálékkiegészítők, kondigépek online vásárlása, rendelése. Kedvező árak, gyors házhozszállítás.
Üzemeltető: Shopbuilder Kft. · 6722 Szeged, Mérey u. 17. · Telefon: 20/225-04-25 (9-17 óra között) · E-mail: shop@builder.hu
Adatnyilvántartási azonosító: 01098-0001 · Adatvédelmi Szabályzat · Hatósági nyilvántartási szám: C/002 215/2003 · NAIH-113554/2017 · Online vitarendezési fórum
354 ms