Amit tudunk vs. amit teszünk


Értékeléshez kérlek jelentkezz be! Belépés/Regisztráció

Az alábbi kis cikk nem feltétlenül azoknak lesz érdekes, akik "hárdkór" módon nyomják az ipart. Azonban nekik is van vele feladatuk: eljuttatni minél több eberhez, akiknek szükségük van egy kis lökésre ahhoz, hogy végre kezdjenek valamit a testükkel ebben az életben! Ugyanakkor szükséges magadba is nézned egy picit a cikket olvasva: magadra ismersz egyik-másik sort olvasva? Vigyázat, önkritika szükségeltetik!


Elpocsékolt tudás

Gyakran eltűnődök, hogy napjainkban mennyi információ áll rendelkezésünkre arról, hogyan kell egészséges életmódot folytatni. Magazinok tucatjai, könyvek százai, weboldalak ezrei adják tudtunkra, mit kellene tennünk, hogyan kellene étkeznünk, mennyit aludjunk, miket kerüljünk. Képzett és önjelölt szakértők tesznek meg mindent, hogy a társadalom véleményét formálva az egészséges út mesgyéjére tereljenek minket, fittebbé és jó eséllyel szebbé, élhetőbbé téve a világot.

Szinte mindenki tudja, hogy ahhoz, hogy egészségesebbek legyünk, több zöldséget kellene ennünk, de kevesebb feldolgozott ételt, mesterséges adalékot, sót, cukrot és zsírt. Mint ahogy szintén mindenki tudja, hogy a sportolás jót tesz, többet kellene gyalogolnunk, edzőterembe járnunk, míg kevesebbet kellene nézni a tv-t, s görnyedni a számítógépek előtt.

Mégis furcsa mód ahhoz képest hogy mindenkinek megvan ez az alapvető tudása az egészséges életmódról, és e témáról több információhoz jutunk mint eddig bármikor, 60%-a a társadalmunknak túlsúlyos és kevesebb mint 30%-unk végez bármiféle testmozgást legalább hetente egyszer.

Mit olvasok például a ma reggeli újságban?

Kis hazánkban 400.000 regisztrált cukorbeteg van, s ehhez még a legoptimistább becslések szerint is félmillió fő tevődik hozzá azok személyében akik, nem tudnak betegségükről vagy nem kezeltetik azt. Egy felmérés pedig egyenes odáig merészkedik, hogy jelenleg 3 millió (!!) magyarnak van félnivalója a cukorbetegség számukra bármikor bekövetkezhető következményeitől. Ez borzasztóan nagy szám, tulajdonképpen minden harmadik ember. Mindez annak tükrében, hogy most már szinte a kisóvodás is tudja, hogy a cukor egészségtelen, azt kerülni kell.

Hatalmas szakadék van aközött amit tudunk hogy tenni kellene és aközött, amit valóban meg is teszünk. S meg kell mondjam, sajnos az edzőtermi világban ugyanezt látom. Mindenki bújja az internetet, a testépítő- és Fitness magazinokat az új információkra vadászva. Milyen új csodaedzésterveket jelentetnek meg a guruk, milyen “forradalmi” áttöréseket publikálnak a tanulmányok az étrendünkkel kapcsolatosan, titkos megoldásokat keresünk egyes testrészeink felhozatalában.... Mégis mit látok nap mint nap az edzőteremben? Az emberek 90%-a ugyanazokkal a súlyokkal, ugyanazokat a gyakorlatokat végzi természetesen azonos szériaszámmal és sorrendben. Hétfőn tele a terem fekvenyomókkal, s bicepszezőkkel, ami alapján ezeket a napokat akár a nemzetközi mell-bicepsz napnak is el lehetne nevezni :-)

Eredménytelenség - mi az oka?

Az eredmények pedig természetesen egy idő után elmaradnak, ami törvényszerű, hiszen az izmokat nem éri új inger, új sokk, amihez növekedéssel, erősödéssel alkalmazkodnia kellene. Ezen egy percet nem lehet csodálkozni, hiszen a változatlan edzésmódszer mellett legtöbben jókat beszélgetnek a szériák között, s a telefonjukat is beviszik a terembe, egy-egy hívást is beillesztve a programba, rendezgetik az sms-eket, böngészgetik a netet, stb. Hihetetlen! Mindenki tisztában van vele, hogy a növekedés kulcsa az intenzitás, az hogy odategyük magunkat rendesen, adjunk az izmainknak, hadd dolgozzanak. Ehhez képest hiányolom az emberek szeméből a tüzet, az akaratot, hogy mindent megtesznek, kiadják magukból az összeset. Alig látok verejtékben fürdő sportolót. Itt most nem azokra a kőkemény, félmeztelen magamutogatókra gondolok, akik törülköző nélkül csupaszon igyekszenek minél több padot összekenni, kivívva a közútálatot, hanem azokra, akiken látszik, hogy megerőltetik magukat a súlyok alatt, zihálva veszik a levegőt, s alig egy perccel később újra nekiveselkednek azoknak.

Olybá tűnik hogy legtöbben céltalanul bolyonganak a gépek, súlyok között, itt-ott leülnek a gépekhez, s megcsinálják azt amit már fél éve is, számolják a mennyit, s leteszik a súlyt, mert már elérték a 10 ismétlést (természetesen ugyanannyi súllyal mint fél éve), ahelyett hogy csinálnának 12-őt, vagy emelnének rajta néhány kilót. A szabad súlyokat legritkábban bolygatják, hiszen úgy vélik meg lehet a combokat dolgoztatni a lábnyújtó gépen is, minek guggolással szenvedni. Ha ott a lehúzó csigás gép, akkor minek kínlódjunk a húzódzkodással?!

Legbelül tudják, hogy mindez nem biztos, hogy elég, érzik, hogy esetleg többet kellene kiadniuk magukból, de az túl megerőltető, s nem füllik hozzá a foguk. Az eredmények híján pedig szép lassan fel is adják, s ilyenkor jönnek a megszokott frázisok, hogy “Áh, nem megy ez nekem! - Pedig mindent mepróbáltam.”, “Rossz a genetikám!”, “Milyen szerencsés XY, hogy neki sikerül” stb.

Feladni valamit könnyű. Ne tedd! Légy kitartó, legyenek terveid, s tégy meg mindent annak érdekében, hogy azt végigvidd!

Ne engedj a kiskapuknak, ne engedd magad leterelni a kijelölt útról! Az eredmények pozitív hatása nemcsak az egészségedben, de életed számos más területén is jelentkezni fog, úgymint önbecsülés, kollégák-barátok elismerése, s végtére egy boldogabb én kialakulása.

Csak egyszerűen! Hallgass az eszedre!

Nem kell túlbonyolítani. Ha vékony vagy, s tömeget szeretnél növelni, akkor egyél többet (ahogy a régi idők erőemelői mondták: “Mindig mozogjon a bajusz!”), s mozogj kevesebbet (a legtöbb alapvetően vékony ún. ektomorf ember jellemzője, hogy rengeteget nyüzsög, izeg-mozog). Ha zsírt szeretnél leadni magadról, akkor egyél kevesebbet, s mozogj többet! Tudom számtalan kérdés motoszkál benned. Magas szénhidrát-alacsony zsírtartalmú étrend vagy magas fehérje kevés szénhidráttal? Alacsony intenzitású kardió vagy intervallum? Guggolás vagy lábtolás? Szabad súlyok vagy gépek? Magas ismétlésszám vagy alacsony? Lassú vagy robbanékony ismétlések? Millió lehetőség van! Rengeteg variáns, ezerféle technika. Ezért is nem állhatsz le egynél. A statikusság jó az építészetben, de nem a tesszobrászatban.

Hogy melyik a legjobb megoldás a részedre? Hidd el, ennek sokkal kevesebb a jelentősége mint gondolnád! Hacsak nem ultra-specifikus céllal sportolsz, akkor nem számít túl sokat. Az interneten rengeteg vitát lehet látni az egyes módszerekről pro és kontra, előnyök itt, hátrányok ott, de mégis, a világ legfrankóbb gyakorlata sem ér semmit, ha nem emeled fel a feneked a székről, s csinálod!

Ha megkérdel száz tapasztalt szakértőt, hogy melyik edzésmódszer lenne számodra legmegfelelőbb, melyik étrend a legideálisabb, akkor nagy valószínűség szerint nagyon sokféle választ kapnál ( akár gyökeresen ellenkezőket is), mégis szinte biztos, hogy a válaszok derékhada működne.

Ha te hetente 2-3-szor sportolásra adod a fejed, elmész az edzőterembe, kocsi helyett néha gyalog mész ide-oda, s valamilyen szinten odafigyelsz arra, hogy milyen kaját fogyasztasz, akkor sajnos a kisebbséghez tartozol. Ám elmondhatod magadról, hogy te teszel is érte, hogy egészségesebb légy, kevesebb betegség gyötörjön, energizáltabban, s kevésbé stresszesen élj.

És itt most nem a tökéletesség elérésről beszélek. Természetesen grammra pontosan kimérheted az összes ételedet, betéve tudhatod a kalóriatáblázatot, nap mint nap számot véve, hogy mennyi kalóriát, fehérjét, szénhidrátot fogyasztottál, edzhetsz naponta háromszor, mintha az életed múlna rajta, szentírásként betarthatod a napi 8-9 óra alvást. Nincs kétség, hogy ezen szintű perfekcionitás magasabb szintű eredményekhez vezet, s egy élsportoló, egy leendő Mr. Olimpia számára szükségszerű is.

Elég a halogatásból!

Mégis én most inkább az átlagemberhez szólok. Azokhoz akik, életük során számtalanszor megfogadják, hogy változtatni kell életmódjukon, s bizonyos alkalmakkor el is határozzák, hogy itt az idő! Benneteket biztatlak arra, hogy ne várjatok január elsejéig, a születésnapodig, az ünnepek utánig, a következő hétfőig, vagy akár csak holnapig! Helyette kezdj hozzá most! Nem baj, hogy péntek van, ne érdekeljen a november hó, vagy akárcsak, hogy délután 3 óra.

Mozdulj, s tégy magadért amilyen gyorsan csak lehet! Ahogy a Nike cég világhíres szlogenje is mondja: “Just do it!” (Csak csináld!)

Nagy “Fantomas” Csaba


Kapcsolódó cikkek
Otthon edzel, mellőzve az edzőtermi eszközöket, de megtámogatnád a programodat valamilyen kiegészítővel? Mire lehet szükséged? Kattints, és megtudod!...
Nem véletlen, hogy egyre több helyen tűnik fel a „gluténmentes” felirat. Talán gondolkodóba is esel, hogy _vajon a glutén miért nem jó_? Miért kéne kerülni? Net...
AZ A FRÁNYA IDŐ Bár szerencsés helyzetben vagyok, mert általában eljutok annyiszor edzeni, amennyiszer egy héten minimálisan edzeni illik (értsd: heti minimum ...
Ki ne szeretné, hogy minél könnyebben gyorsabban beteljesüljenek vágyai? Ki ne szeretne egy abszolút ideális edzéstervet. Mindegyikünk a lehető legcélravezetőbb...
Aki esetleg nem próbálta volna, a fordított fogású letolás is egy olyan gyakorlat, amivel újabb szögből edzhetjük meg tricepszünket, és sokkal jobban izolálhatj...
Valamikor alig volt pec-deck gép a termekben, most már mindenhol van. A régi, kezdetleges gépeket - amin hajlított karral kellett csinálni egy téglába kapaszk...
Hány embert láttál már a teremben, akik minden nap keményen nyüstölték a hasukat... És hánynál láttál valódi, kidolgozott kockás hasizmot? Szerintem nem soknál....
Rigó Richárd nem csak tűzoltóként, hanem favágóként is dolgozik, így rutinból segít megoldani azoknak a problémáját, akiknek munka után fáradtan nehezen megy az...

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban? Tedd fel!

Ebben a rovatban kérdéseket csak regisztrált felhasználóink tehetnek fel!
Kérlek, jelentkezz be!