Mi a dextróz?
A dextróz egy monoszacharid, pontosabban aldohexóz. Fontossága a biológiai folyamatokban alapvető: a sejtek energia- és metabolitforrásként hasznosítják. Bioszintézise szén-dioxidból és vízből kiindulva fotonenergia felhasználásával történik a zöld növényekben a fotoszintézis során. Élő szervezetben a glükóznak csak a D enantiomerje fordul elő, melyet dextróznak neveznek. Az L-glükóz biológiailag inaktív, a sejtek nem tudják hasznosítani.
A dextróz, avagy glükóz, hétköznapi nevén szőlőcukor, a szénhidrátok közé tartozik. A szénhidrátok a három legfontosabb, úgynevezett makrotápanyag közé tartoznak, a másik kettő a fehérjék és a zsírok. Ez talán a legfontosabb egyszerű cukor. A dextróz egy, a természetben is előforduló molekula, mely megtalálható pl. az édes gyümölcsökben, és a mézben is. A dextrózt a keményítőfélékből is elő lehet állítani, pl. kukoricakeményítőből, enzimek segítségével.
Mik a szénhidrátok?
A szénhidrátok (itt az oldalon gyakran csak „ch”-ként említve, a rövidség kedvéért) cukrok és keményítők, melyek szervezetünk számára energiát biztosítanak. A szénhidrátok között vannak gyorsabban és lassabban felszívódók. Az összetett szénhidrátok lassabban szívódnak fel, így tovább tart, míg szervezetünk ki tudja nyerni belőlük a szükséges energiát. Ennek az az előnye, hogy egyenletes energiaellátást biztosít, szemben a szőlőcukor lórúgás jellegű, hirtelen energiafröccsével. A nap nagyobbik részében az ilyen jelegű energiaforrások előnyösebbek, mivel nem okoznak akkora vércukorszint ingadozást és ennélfogva zsírosodást, minta szőlőcukor. Az ilyen jellegű szénhidrátok a zöldségfélékben, a hüvelyesekben és a teljes kiőrlésű gabonafélékben találhatók meg elsősorban.
Ezzel szemben az egyszerű szénhidrátok, mint pl. a dextróz is – de ide tartozik az asztali cukor és a fruktóz is – gyorsan szívódnak fel, és azonnali energiát biztosítanak szervezetünk számára. Azonban bizonyos időpontokban ennek is meglehet az előnye.
Itt jegyezzük meg, hogy vannak, akik a szénhidrátokat úgy általában tévesen az egyszerű szénhidrátokkal azonosítják, és nem tesznek különbséget az egyszerű és összetett szénhidrátok között. Ez hatalmas hiba! Nem vehetjük egy kalap alá pl. a teljes kiőrlésű gabonafélékben lévő összetett, finomítatlan szénhidrátokat az asztali cukorral, vagy akár a finomított szénhidrátforrásokkal! Másképp szívódnak fel, más lesz rá a szervezetünk reakciója, ezeket mindig külön kell kezelnünk! Úgy is fogalmazhatunk, hogy minden cukor szénhidrát, de nem minden szénhidrát cukor!
Hogyan keletkezik a dextróz?
A természetben a következő módokon jön létre:
- A növényekben és egyes egysejtűekben a fotoszintézis egyik mellékterméke
- Az állatokban és a gombafélékben a glikogén lebontásán keresztül jön létre. Növények esetében a keményítő lebomlásakor keletkezik.
- Állatok esetében a májban és a vesében is keletkezhet glükóz, olyan nem szénhidrát alapanyagokból, mint a piruvát vagy a glicerol, a glukoneogenzis folyamatán keresztül.
- Egyes mélytengeri baktériumok esetében kemoszintézis útján keletkezik.
Ipari előállítása:
A dextrózt általában a keményítők enzimatikus hidrolízisével állítják elő. Sokféle alapanyagot használnak erre a célra, a kukorica, a rizs, a gabonafélék, a kasszava, és a szágó egyaránt használatosak. Az USA-ban szinte kizárólag a kukoricakeményítőt használják erre a célra.
Miért képes a dextróz azonnali energiát biztosítani?
A dextróz elfogyasztása után nem szükséges azt megemészteni, hanem egyenesen a véráramba kerül. Ezért is nevezik a leggyorsabb szénhidrátnak. Valójában megegyezik a vércukorral, melyet szervezetünk állít elő, és így a vér által azonnal rendeltetési helyére juthat. Egy részét közvetlen energiaforrásként az agysejtek fogják hasznosítani. A béltraktus sejtjei és a vörösvérsejtek is leveszik a részüket, a maradék pedig a májba, a zsírszövetekbe és az izomsejtekbe kerül, ahol aztán glikogén formájában tárolódik, az inzulin hatására. A májban tárolt glikogént szervezetünk képes visszaalakítani glükózzá, ha az inzulinszint alacsony – ez alacsony vércukorszint esetén áll fenn. Az izmokba tárolt glikogén ellenben nem képes visszakerülni a véráramba enzimek hiányában. A zsírsejtekben a glükóz olyan reakciókban vesz részt, melyek során további zsírok keletkeznek, valamint egyéb folyamatokban is részt vesz. A glikogén gyakorlatilag az eltárolt glükóz, mely sokkal kisebb helyet foglal, és sokkal kevésbé reaktív – így nehezebben is használódik el – mint maga a glükóz.
Miért olyan fontos a dextróz a szervezet számára?
Az emberi szervezet az energiaigényét elsődlegesen dextrózból fedezi. Erre az energiára szükség van a megfelelő agyműködéshez, az összes izommozgáshoz, valamint a szív, a tüdő, és a belek egészségének megőrzéséhez. Ez persze nem azt jelenti, hogy szükségünk van naponta arra, hogy valamennyi szőlőcukrot kiegészítő – tehát por vagy tabletta – alakban magunkhoz vegyünk. A szőlőcukor túlzott mennyiségű fogyasztása ugyanis elkerülhetetlenül elhízást okoz, egyéb, egyéni érzékenységtől függő egészségügyi kockázatokról nem is beszélve. A szőlőcukor ilyen módon történő fogyasztásának egyetlen indokolt időpontja az edzés utáni időpont, amikor a szervezet glikogénraktárai le vannak merülve, és azok visszapótlása szükséges ahhoz, hogy hatékony izomépítő állapotba kerülhessünk. Mivel a szőlőcukor rendkívül gyorsan kerül a véráramba, és hamar megemeli az inzulinszintet – ami egy raktározó hormon – ezért segíthet az egyéb tápanyagok eljuttatásában is a megfelelő helyekre. Ezért „divatos” pl. a kreatint szőlőcukorral szedni – bár ennek rendszeres, naponta több alkalommal történő alkalmazását nem javasoljuk – és ezért segíti elő edzés után az aminosavak izomzatba jutását is.
Hogyan érdemes fogyasztani?
Mindig akkor érdemes fogyasztani, amikor a szervezet gyaníthatóan hiányt szenved ebben a gyors energiaforrásban. Ez többnyire edzés után következik be, de persze adódhat az életben más olyan szituáció is, amikor szükség lehet rá. Fontos megjegyezni, hogy egyik esetben sem tanácsos nagyobb mennyiségeket egyszerre magunkhoz venni. Ez ugyanis bár rövid időre jelentősen megemeli a vércukorszintet, azonban a szervezet kompenzációja miatt – nevezetesen, hogy nagy mennyiségű inzulint bocsájt ki a magas vércukorszint ellensúlyozására – kis idő múlva hirtelen újra leeshet a vércukor szint, még jobban, mint a szőlőcukor fogyasztása előtt. Edzés után fehérjével 1:1 vagy 2:1 arányban érdemes összekeverni – nyilván aki hízékonyabb, az inkább 1:1 arányban használja. Egy átlagos testsúlyú sportolónak nem indokolt 50 grammnál többet egyszerre elfogyasztania.
|
