Mi ez és honnan származik?
A Fehér fűz (Salix alba, angolul White Willow) egy faféle, mely Közép-és Dél-Európában honos, de termesztik Észak-Amerikában is. A fa kérgét eltávolítják, és kivonják belőle a szalicin glükozidokat. Csüngő barkafűz (Pussy Willow) néven is emlegetik.
Nincs olyan ismert forrása, melynek segítségével táplálkozás útján hozzájuthatnánk. Csakis kiegészítők formájában juthatunk hozzá, kapszulázott vagy helyileg alkalmazható krém formájában. Lehetne akár a Fehér fűz kérgét is rágcsálni, így kinyerve abból a glükozidokat, melyek a nyálkahártyán aztán felszívódnának, de a kapszulázott forma talán kényelmesebb.
Hogyan működik, és milyen kutatások támasztják alá működését?
Emésztés után a szalicin (a Fehér fűzben található aktív glükozid) szalicilsavvá alakul. A szalicilsav – melyből egyébként acetil-szalicil savat készítenek, ennek közismertebb neve az aszpirin – felelős leginkább a Fehér fűzfa kérgének hatásmechanizmusáért. 1 Sikeresen alkalmazták a szintetikus szalicilszármazékok helyettesítésére. Ráadásul a szintetikus változatoknál jóval tovább marad a szervezetben is. Gyulladáscsökkentőként, láz csökkentésére, megfázás és különféle fertőzések ellen, az osteoarthritisszel összefüggő fájdalmak csillapítására2 és általános fájdalomcsillapításra egyaránt sikeresen alkalmazták.
Végül pedig azt is kimutatták, hogy a Fehér fűzfa kérge hatásos kiegészítője lehet a különféle testsúlycsökkentő készítményeknek.
Mikor van rá szükség és mik a hiánytünetei?
A Fehér fűzfa kéreg fogyasztásának mindenki hasznát láthatja. Természetes alternatívát kínál a mesterséges úton előállított szintetikus szalicinkészítményekre.
A sportolók számára azt is fontos tudni, hogy a szintetikus szalicinszármazékoktól eltérően a Fehér fűzfa kérgének fogyasztása egyáltalán nem okoz májproblémákat.
Mennyit szedjek? Vannak mellékhatásai?
Mindig szigorúan tartsuk magunka a címkén írtakhoz.
Természetes formájában a szalicin gyakorlatilag ártalmatlan, ám a szintetikus változatok nagy mennyiségben fogyasztva gyomorpanaszokat okozhatnak.
Sok, a szintetikus szalicinszármazékok fogyasztása által okozott mellékhatást elkerülhetünk, ha a szalicint természetes formájában szedjük. Mindazonáltal csak azért, mert a Fehér fűzfa kérge a szalicin „természetes” változata, ez még nem jelenti azt, hogy teljességgel ártalmatlan is. A túlzott fogyasztás hasonló tüneteket produkálhat, mint a szintetikus formák esetében is.
Ha valaki túl sok szalicint fogyaszt, akkor inkább tegye azt a szintetikus formák alkalmazásával, mivel ebben az esetben az az egy előnyük megvan, hogy rövidebb a felezési idejük, mint a természetes szalicinnek. Ez meggyorsíthatja az anyag eltávolítását a szervezetből, így a mellékhatások is gyorsabban múlnak. Ha a Fehér fűzfa kérgét visszük túlzásba, akkor hosszabb ideig tartó „szenvedésre” számítsunk, hisz ez tovább marad szervezetünkben. Mindazonáltal itt kívánjuk megjegyezni, hogy a természetes szalicinre rendszerint jóval toleránsabbak vagyunk, mint a szintetikus változatokra, így jóval nagyobb mennyiségeknél jelentkeznek csupán a mérgezéses tünetek.
A túladagolás hányingert, fülcsöngést, fáradtságot és irritáltságot okozhat.
Azok, akik érzékenyek a szalicintermékekre, valamint akiknek fekélyük vagy egyéb gyomorpanaszuk van, ne fogyasszák a fehér fűzfa kérgét. 3
Akik allergiásak a szalicilátokra, azok tartózkodjanak használatától, mivel esetükben megnöveli az anafilaktikus reakció kockázatát. 4
Semmilyen körülmények között nem szabad fájdalomcsillapítókkal keverni, valamint gyermekek számára is tilos adni (18 éves kor alatt).
Referenciák:
1. Bradley PR (ed). British Herbal Compendium, vol 1. Bournemouth, Dorset, UK: British Herbal Medicine Association, 1992, 224-6.
2. Mills SY, Jacoby RK, Chacksfield M, Willoughby M. Effect of a proprietary herbal medicine on the relief of chronic arthritic pain: A double-blind study. Br J Rheum 1996;35:874-8.
3. Blumenthal M, Busse WR, Goldberg A, et al. (eds). The Complete Commission E Monographs: Therapeutic Guide to Herbal Medicines. Boston, MA: Integrative Medicine Communications, 1998, 230.
4. Boullata JI, McDonnell PJ, Oliva CD. Anaphylactic reaction to a dietary supplement containing willow bark. Ann Pharmacother. 2003 Jun;37(6):832-5.
|
