Mi a helyzet a tésztával?

Mit is kapunk egy adag tésztával?

100g tészta kb 75g szénhidrátot tartalmaz. Egy kiegyensúlyozott étrendbe ez bőven belefér. Hasonló szénhidráttartalma van a rizsnek is, amit viszont kilószámra fogyasztunk. A gond ott van, hogy bizonyos okokból a tészta esetében adagolási problémákkal küszködünk. Egy 60 grammos rizs adag már rendesen eltelíti a legtöbb embert, azonban tegyél hasonló mennyiségű tésztát a tányérra, máris nem tűnik olyan nagynak az adag. Könnyedén megesszük a dupláját is.

Gondolj bele, milyen tésztareklámokat látsz a tévében. A tányéron gyakran fejmagasságig tészta van, ami bizony nem egy apró adag, egy olasz étteremben egy adag tészta 200-300 grammos is lehet. Bár otthon egyszerre nem biztos, hogy ennyit megeszünk, de az s biztos, hogy nem állunk meg 50-60 grammnál sem. Ez egyszerűen túl kicsi mennyiség a tányéron ahhoz képest, amihez szokva vagyunk.

Épp ezért célszerű mérni ez esetben is az ételt, hogy tudjuk, mennyi kerül a tányérra. Aki nem diétázik, annál semmi akadálya annak, hogy a szénhidrátbevitele egy részét tésztából fedezze (de ne az egészet, lehetőleg). Csak arra figyeljünk, hogy sokkal könnyebb tésztáéval átesni a ló túloldalára, mint rizzsel vagy krumplival például.

Egyébként manapság már nem csak bioboltokban, hanem egyes hipermarketek polcain is találhatunk teljes kőrlésű tésztákat - ezek GI-je alacsonyabb a rizsnél, és akár diétába is beleférnek, ésszerű keretek között. Figyelem, NEM a durumtésztáról beszélünk, hanem a barna színű, teljes őrlésű lisztből készült tésztákról! Külön jó hír, hogy abszolút elfogadható árban vannak, szemben a soron következő csökkentett szénhidrátos tésztákkal.

Alacsony szénhidráttartalmú tészták

Manapság már kaphatók az alacsonyabb szénhidrát-és magasabb fehérjetartalmú tészták is. Szerencsére ízük és állaguk nem különbözik a hagyományos tésztáétól. Ezek a fehér liszt mellett különféle hüvelyesekből készült lisztet is tartalmaznak. Volt egy írásunk a rezisztens keményítőkről - nos, ezek a hüvelyesek nagy mennyiségben tartalmazzák, így csökkentve a tészta emészthető szénhidráttartalmát, legalább egy picivel. Ugyan drágábbak a hagyományos tésztáknál, de még mindig nem tartoznak a drága élelmiszerek közé.

Mit együnk a tésztával?

Ésszerű mennyiségű tészta fogyasztása esetén "marad hely" még a tányéron - mondjuk zöldségeknek (a húsról nem is beszélve természetesen). Saláta, vagy főtt, párolt zöldség egyaránt megteszi. Ezek rosttartalma lassítja a szénhidrátok felszívódását, így kisebb az esély a hirtelen inzulinszint emelkedésre és az ebből fakadó zsírosodásra. A zöldségek belekeverhetők a tésztába, erre számos recept van - ez pedig megnöveli az étel térfogatát, "szemre" több tésztát kapunk, mégis, a szénhidráttartalom ugyanannyi marad. Ha a tészta mellé fogyasztott salátát ecetesen készítjük, az ugyancsak csökkenti a tészta glikémiás indexét.

Tehát, ne féljünk tésztát enni, amíg tudjuk a mértéket, és ügyesen kombináljuk zöldségekkel és esszenciális zsírsavakkal, nem áll fönn az elhízás veszélye.